Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról
Kürti László be.152 A tánc hírét és sikerét jelzi, hogy Buday György londoni kiadású kis tánckönyvében a kunszentmiklósi körverbunkos rajza és zenéje megtalálható.153 A színpadi felfedezéshez hozzájárult a tánckutató Gönyey (Ebner) Sándor, aki gyakran járt a településen néprajzi gyűjtés, filmezés céljából.154 Elsőként 1930-ban írta le a kunszentmiklósi „süveges táncot", amit a Nézd meg lányom, nézd meg jó szövegű népdalra táncoltak. Úgyszintén feljegyezte a „tűstáncot", ami inkább egy játékos táncnak felelt meg az eldugott tű megkeresésére, a párválasztásra. 1932-ben megrendezte az első filmezést, ekkor a sapkatánc egyes, kettes és páros változatát, a seprűtáncot, „hátravágóst", törököst, „nagyverbunknak" nevezett körverbunkot, és a legény táncot („legény es") sikerült megörökítenie.155 Kutatásait kisebb cikkekben publikálta.156 Gönyey az idős Baky Lajos adataira támaszkodva a törököst maszkos alakoskodó táncnak írta le, amelyben népi zsáneralakok (csikós, mészáros, széplány) és állatfigurák (pl. medve) szerepeltek. A tánc improvizált volt: „sok egyéni figura van a táncban, mitsem ügyelve az egyforma menetre".157 A 19. század vége felé, még turbános török katonának öltöztek s bevonuláskor énekelték: Allah, Allah manga dúra, csiga pé, csiga pé kezdetű gúny dalt, melynek további szövege már elveszett, de zenéje az instrumentálisnak ismert törökös alakjában fennmaradt".158 A törökös, igen borsos beköszöntő szövege máshol is fennmaradt, ami utal arra a lehetőségre, hogy nem egy elszigetelt jelenségről, hanem egy általánosabban ismert alföldi lakodalmi maskarázásról van szó. Ezt a későbbi tudományos kutatások is bizonyították, bár egyesek a törökök magyarországi jelenlétével kapcsolják a hagyományt össze.159 152 PAULINI Béla 1937 22-23. A könyvnek egy magyar és egy angol nyelvű változata jelent meg. 153 BUDAY George 1950 32-35., VISKI Károly 1937, a tánc zenéjét közölte szöveg nélkül. 154 GÖNYEY Sándor, Kunszentmiklósi gyűjtés, EA 5366, Néprajzi Múzeum. 155 GÖNYEY Sándor néprajzi filmjei GS, 488, 496, 504, 511,531,539, 558, Néprajzi Múzeum. 156 GÖNYEY Sándor 1936,1937. 157 GÖNYEY Sándor 1937 82. 158 GÖNYEY Sándor 1937 81. 159 BASKI Imre 2007, KÜRTI László 2009; UJVÁRY Zoltán 1972 A legényes elnevezést Gönyey a juhásztáncra használta, megjegyezve az „újabban elterjedt" névadást, bár történetére nem utal.160 A két férfi által járt táncnak több érdekes motívumát érdemes kiemelni: az egyik a csizmaössze- rúgás, azaz a „sarkantyú összevágás". A másik, amikor a két szembenálló és egymás jobbját fogó táncos kifordítja egymást, „eldobja".161 Gönyey Sándor feljegyezte, hogy a hagyomány szerint „Kunszentmiklós egyik városvégi csárdájában mulattak a juhászok és mikor vásár alkalmával hazatértek, párosával táncolták végig a város utcáit, a vásártól a főutcáig, a főtérig. Balkezükben gamós végével lefelé fordított botot tartottak".162 Az 1930-as évek végén Pekáry István (1905-1981) festőművész és grafikus színes képeslapsorozatában is megtalálható a „kún legény tánc". A viseletben öltözött két táncost ábrázoló rajzon éppen az úgynevezett összerúgó motívum látható, alatta pedig a tánc zenéjének kottarészlete található.163 Gönyey folyamatosan filmezte a kunszentmiklósi táncokat. 1947-ben a következő táncokat vette filmre: „sapkatánc", egyedül, kettesével, majd a nővel járt páros formáját.164 A „seprűtáncot" egy férfi járta, csak a seprű láb alatti átvételét, és dobogó figurát lehet a filmen látni. Természetesen megismételték a híres „körverbunkot" Szappanos Lukács vezetésével, hat férfi állt a körön, egy, a táncvezető („káplár", Szappanos) pedig a kör közepében vezényelte a táncosokat. Megjegyzendő, hogy a körver- bunk, a középen álló táncvezető káplár vezényletével a magyar nyelvterületen egyedül a Duna-Tisza közén és csak Kunszentmikló- son és Kiskunhalason maradt fenn (a rábaközi körverbunkokban a táncvezető, hejlegény, a körön táncol együtt többi társával). A helyi idős férfiak véleménye megoszlott az 1959-ben, majd hangos technikával 1968- ban, a Duna menti folklórfesztivál alkalmával 160 GÖNYEY Sándor 1936 214. 161 GÖNYEY Sándor 1936 216. 162 GÖNYEY Sándor 1939 850. 163 PEKÁRY István nd. A magyar, angol és német feliratú nyolc színes rajzból álló sorozatról nem derül ki a kiadás éve. A copyrightnál viszont a „Tamás Gallery Budapest" felirat áll. Mivel a neves műgyűjtő, Tamás Henrik, 1927 és 1944 között működtette galériáját és a kép a Gyöngyösbokréta egyik táncát ábrázolja, valószínűsíthető az, hogy a rajzsorozat az 1930-as évek végén készült a turistaipar igényeinek kielégítésére. 164 ZTI Ft. 752. 196
