Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása
Bereznai Zsuzsanna Mikszáth novellája és a kecskeméti elbeszélés falusi környezetben játszódik, mindkettő népi életkép, melybe finom humorral egy kis csalafintaságot csempész az elbeszélő. Mint láthattuk, Mikszáth több alkalommal említi, hogy korabeli magyar népi anekdota volt novellája forrása - akár a gróf Andrássy Gyulától hallott, akár a Fogarasi-havasok tövéből „hozott" történetre gondolunk. Gálos Rezső szerint Mikszáth ismerhette Straparola történetét - az olasz nyelvű történet magyar nyers fordításának egyes nyelvi fordulatai erősen emlékeztetnek a mikszáthi történet ugyanazon részleteire. Míg az itáliai és a kecskeméti történetben az elbeszélő kifejezetten erkölcsi példázatnak is szánja a mesét, addig a Fogarasi-havasok román falvában játszódó Mikszáth-novella a népi humor irodalmi megjelenése, idillikus népi életkép - melyben a történet végén az özvegyasszony vétkecskéjéből is erényt kovácsol az író. A Madonna Modesta történetének 16. századi itáliai írásos előfordulása még nem jelenti azt, hogy a népi anekdota legkorábbi változatával van dolgunk, s a vándorlás irányát sem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. Talán további variánsok felkutatása közelebb vihet bennünket a megoldáshoz - de valószínűbb az, hogy ez esetben is egy népköltészeti alkotás titkos világjárásával találkoztunk. 174
