Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása
Madonna Modesta Kecskeméten - avagy egy reneszánsz anekdota világjárása hemme-hummit, és odébbáll, Sárával úgyis csak ritkán találkoznak. Kihűlt ez a szerelem már, mint a tejbekása. Marasztalta volna Sára, hogy így meg úgy, meglesznek öregségükre, de Janó nem hajlott a szóra. Az új menyecskénél dolgozni se nagyon kellett, mert volt miből megélni. így aztán Sára asszony, ha esténként kiment a kútra, hol az egyik, hol a másik legénynek szólt, hogy ha eljön hozzá este, ád egy szép pár bársony papucsot. Igen lassan, de azért fogyott a rúdról a sok cifra papucs. Hiába, a szerencse forgandó, a fiatalság meg, ugyebár, múlandó." * A papucs című elbeszélést Mittelholczné Tóth Zsuzsanna nyugdíjas tanítónő, műkedvelő író 1997-ben vetette papírra gyermekkori emlékei alapján. Mezőtúron született 1932-ben, polgári családban. Édesapja, Tóth Ferenc - 1906-ban született a Temes megyei Charlottenburgban, azaz Saroltavárott - vasúti tiszt volt, aki Erdély román megszállásakor feleségével és gyermekével együtt először Mezőtúrra költözött, majd 1938-ban Kecskemétre kerültek, ahol állomásfőnökként dolgozott. Az édesanya, Pap Jolán 1912-ben született a Nagyvárad és Kolozsvár közötti út mentén fekvő, Kolozs megyei Kissebesen - négy polgári iskolát végzett, háziasszony volt. Tóth Zsuzsanna A papucs című elbeszélésének történetét gyermekkorában gyakorta hallotta szüleitől Kecskeméten, akik egymástól függetlenül, szintén még gyermekkorukból ismerték ezt a népi anekdotát. Az édesapa meséjében a történet a Palócföldön játszódott - ezt a megoldást a szerző is átvette elbeszélésében. Az elbeszélés írója lényegében a szüleitől hallott néphagyományt foglalta írásba, s csak egyetlen egy esetben élt a művészi szabadság eszközével, egy Alföldön ismeretes népdal részletének idézetével. A történet hősnője Sára asszony, akinek a férje ritkán van otthon, mert foglalkozására nézve iparos ember, drótos tót, s aki ráadásul lenézi a paraszti munkát. A fiatal asszonyka Nástyához hasonlóan, szintén „okosan" tölti kedvét a falu legényeivel - úgy, hogy a falu ne vegye szájára. Esténként jár a kútra, a fiatalok esti szórakozóhelyére, s hazafelé tartva hol az egyik, hol a másik legény várja meg Sárát, aki egy pár bársony papucsért cserébe éjjel beereszti házába a legényeket. A padláson pedig, egy rúdon, lassan gyülekezni kezdtek a papucsok. Az ura egyszer számon kérte az asz- szonyt, minek neki az a sok cifra papucs. Mire az asszony öntudatosan azt válaszolta, hogy ő bizony kereskedik ezekkel a papucsokkal. Lassan azonban a fiatalasszony fölött is eljárt az idő: „De hát az idő gyors szekere csak előre halad. Sára éjfekete hajába is beleszőtte a pók az ezüstös szálakat." - olvashatjuk a Mik- száth-novellához hasonló metaforákat. Majd az elbeszélés végén a férj, Janó egy napon azzal állít haza, hogy összepakolja szerszámait és bocskorát, s az egyik közeli faluba egy özvegy menyecskéhez költözik. „így aztán Sára asszony, ha esténként kiment a kútra, hol az egyik, hol a másik legénynek szólt, hogy ha eljön hozzá este, ád egy szép pár bársony papucsot." A történet nem különösebben magvas gondolatokat tartalmazó tanulsággal záródik: „... a szerencse forgandó, a fiatalság meg, ugyebár, múlandó". Az elbeszélés a népi életből vett hangulatos életkép, melyben az elbeszélő avagy a szerző az olykor pikáns fordulatokat a népi humor visszafogott eszközeivel érzékelteti. Sára asszony erkölcsei fölött nem példálózik a falu népe, s az elbeszélő is csak rövid értékeléssel zárja mondandóját - így a történet megmarad annak, ami eredetileg is lehetett... Egy könnyed, csintalan történet egy „okos" falusi asszonyságról. ÖSSZEGZÉS A Madonna Modesta történetének három ismertetett változata között nem lenne reális bármilyen kapcsolatot bizonyíthatóan kimutatni. Az itáliai és a kecskeméti történet közös vonása az, hogy mindkét történet egy-egy kereskedő, illetve vándoriparos kikapós feleségéről szól, s az öntudatos feleség mindkét esetben el tudja hitetni férjével, hogy ők tulajdonképpen önálló kereskedő asszonyok, akik szorgalmasan kereskednek a cipőkkel, illetve a papucsokkal. 173
