Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása
Bereznai Zsuzsanna abban találjuk, hogy a korábban nem komikus szerkezet („s olyan a szája, mint a cseresznye") ismétlődik meg komikus változatban: „Igaz, hogy Nástya sem volt már a régi, a liliomokat leszedte formás arcáról az idő, a piros cseresznyét az ajkáról szintén az esztendők ették meg". A metafora ismét csak alkalmas arra, hogy a stílus változatosságát növelje, hiszen az olyan szókép, amely külső, belső, funkcionális, sőt hangulati hasonlóságon alapulhat. A következő két dialógusban összeálló mondatkomikum adja a novella csattanóját, melyet az író szellemes közbeszólással szakít meg: „S lön, hogy a Nástya bocskoraival megfordult a dolog, amilyen szépen gyűltek egykor, most olyan szépen elkezdenek fogyni..." S az elbeszélés végén a falu bölcs vénasszonya, Iliána anyó, aki azelőtt csak korholta a szép Nástyát, menyecskeunokáját így intette elő: „Lám, lám. Nézd csak, nézd! Hm, hm. Okos, előrelátó volt... mindig okos volt ez a Nástya." Az okos Nástya nem tartozik Mikszáth legismertebb művei közé, noha megjelenésekor egy csapásra népszerű lett. Azok közé az apró rajzok közé tartozik, amelyekben Mikszáth a népi élet ártatlan, komikai vonását festi. Mikszáth humora itt a téma kiválasztásában és feldolgozásában jelentkezik. Nástya története szinte magától kínálkozott a humoros feldolgozásra. Mikszáth művészetében azonban a humor nem csupán stiláris jelenség, hanem egyéniségének alapvető jellemvonása. A SZEMÉRMETLEN ASSZONYSÁG KECSKEMÉTEN Mittelholczné Tóth Zsuzsanna: A papucs67 „De szép is a Palócföld. Szépek ott a lányok is. Sára pedig asszonynak is igen kívánatos. Az ura ritkán van otthon, mert hogy foglalkozására nézve drótos tót. Mindig úton van, akár a bőrszedő zsidó. Sári meg hetyeg jobbra-balra a falu legényeivel. No, de okosan csinálja, hogy a falu ne vegye a szájára. A kútra is este jár. Nappal a ház körül van dolga. Sok az aprójószág, meg van tehén, kecske, birka. Úgymond, van mit a tejbe aprítania. 67 BEREZNAI Zsuzsanna 2001128-130. Az ura is találna munkát idehaza, de ahhoz nem fűlik a foga. Lenézi a paraszti munkát. Azt mondja, ő iparos létére nem fogja meg a kapát, kaszát. Annál többször fogja meg a vizeskanna fülét Sára, és megy az ártézi kútra. Az a fiatalok esti szórakozóhelye. Ott lehet lányt is, legényt is látni. A menyecskék is megfordulnak a kút- nál. Bizonyára innen van az a nóta, hogy: Sarkon forgó kis menyecske vagyok én, Kinek csók kell, jöjjön ide, adok én. Adtam csókot, százat is a legénynek, Úgy is tudom, jólesik az szegénynek. A kútról hazafelé menet Sári mindig a Kis erdő felé ballagott. Ez inkább olyan kis facsoport volt, de Kis erdőnek nevezték. Hol egyik, hol másik legény várta Sárát.- Bemehetek hozzád éjjel, Sára?- Hát, ha hozol egy pár szép bársony, magas sarkú papucsot, bizony be! A padláson volt egy rúd, olyan, amire télen a kolbászt, szalonnát szokás akasztani. Sára szépen lesikálta, és ott sorjáztak a kék, zöld, piros, fekete bársony papucsok. Egy rossz lepedő alatt vártak a sorukra. De annyi volt, hogy ritkán került sor egy-egy újabb papucs használatára. Ha az ura megkérdezte, hogy:- Mi a ménűnek ez a sok cifra papucs?! Sára válasza az volt, hogy ő bizony ezzel kereskedik, unalmában, amikor az ura, a Janó oda van drótozni-foltozni, ő meg eljár papu- csozni. El is hitte ezt a jámbor Janó. Teltek, múltak az évek, gólya nem kelepeit a házuk felett. Ehhez is értett Sára asszony, hogy nem ringatott bölcsőt. Nem neki találták ki a sok síró-rívó gyerek peszrálását. Látta a falusi asszonyok nyűgét-baját. A sok poronty elhúzta őket, hervadt a szépségük, szélesedett a csípőjük. Sára meg csak virult és gyűjtötte a papucsokat. De hát az idő gyors szekere csak előre haladt. Sára éjfekete hajába is beleszőtte a pók az ezüstös szálakat. Janó meg egyszer csak azzal állított be, hogy innen a negyedik faluban van egy kedves menyecske, aki megözvegyült, szép kis mindenke maradt rája. O most már összepakolja az iparos szerszámát meg a bocskorát, hosszú lábravalóját meg az összes 172