Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása
Madonna Modesta Kecskeméten - avagy egy reneszánsz anekdota világjárása Straparola még arról is tudósítja olvasóit, hogy a Madonna Modesta történetének elbeszélése után a társaság hangos nevetésben tört ki, és elmondták véleményüket az asz- szonyról, aki a mértéktelen bujaság bűnébe esett. S nem tudták visszatartani nevetésüket akkor sem, amikor a raktárnyi összegyűjtött cipőre gondoltak. A „VILÁGJÁRÓ ANEKDOTA" A NÉPIES ROMANTIKA HATÁRVIDÉKÉN, MIKSZÁTH OKOS NÁSTYÁJA Mikszáth „világjáró anekdotája", Az okos Nástya egy falusi környezetben játszódó történet, szereplői a román falu jellegzetes alakjai. Mikszáth novellájában a történetet a népi humor nyelvi eszközeinek sokoldalú kiaknázása teszi egyedivé. Mikszáth Kálmán művészete több szempontból is elhatároló szerepű a magyar próza alakulásában, akárcsak a Jókaié pár évvel korábban. A magyar irodalom kivételesen rangos műfaját, a novellát pedig újjáteremtette.38 „Bűne az anekdota. Bűne a kedély - pontosabban a komiszkodó iróniának és engesztelő humornak az a hasonlíthatatlanul jóízű elegye, amelyet találóbb szó híján mikszáthi kedélynek nevezünk" - olvashatjuk Székely János esszéjében.39 Szerinte Mikszáth az a modern régi író, aki saját példáján bizonyította, hogy a modernség nem szükségképp kopár és kedélytelen. Mikszáth művészete mintegy szerencsésen egyesíti a korabeli irodalmi irányzatok vívmányait és jó tulajdonságait: népies nyelvére és stílusára nézve, reális alakjainak jellemzésében, legfőképpen pedig humorista derült élet- felfogásában.40 „Mikszáth nem szatírát és nem humoreszket írt. Realista prózája át van itatva szatirikus és humoros elemekkel — a valóság komikumát ismerte fel és varázsolta irodalommá" - méltatja őt Robotos Imre A mikszáthi mosoly kritikai éle című tanulmányában,41 majd így folytatja: „Mikszáth Kálmán anekdotikus pró38 KOZMA Dezső 1977 6. 39 SZÉKELY János 1978 94. 40 JANCSÓ Béla 1973181. 41 ROBOTOS Imre 1973117. záját magyaros népi mosoly, nemzeti jellegű tréfálkozás hatja át, de ebben a mosolyában véleménynyilvánítás, azt mondhatjuk - világnézet van. Becsületérzés és életszeretet van mögötte. A becsület jogán szókimondó, az életszeretet jogán szelíd." Király István42 szerint Mikszáth az 1880- as években már tudatosan kereste a kivezető utat a különféle realisztikus irodalmi irányok útvesztőjéből, s útban a realizmus felé, kutatva a valóság, a magyar élet írói meghódítását lehetővé tevő ábrázoló módszert, jutott el az anekdotához. Mikszáth írói szemléletének alakulásáról, a romantika és a realizmus közötti útkereséséről írja Kozma Dezső,43 hogy Mikszáth szinte a végletekig torzítja ugyan a romantika meghökkentő túlzásait, s a kettőt - a realizmust és a romantikát - egyszerre vállalja, s új módon kívánja őket egyesíteni. Mikszáth olyan természetes könnyedséggel szólal meg, mint a legízesebb népi mesemondó. Bár gazdagon él a népnyelv sajátos fordulataival, szóláshasonlataival, nem másolta a népnyelvet. Nem annyira a népnyelv utánzására törekedett, mint inkább a népnyelv hangulatának, szellemének művészi újjáteremtésére. Sajátos humora, iróniája is segítette ebben.44 „A mese is mintha önkéntelenül buggyanna ki leikéből, mint a földből a forrás vize" - írja róla Schöpflin Aladár.45 Szerinte Mik- száthnál a mese is önmagáért van, hogy mese legyen, érdekes legyen, szép legyen. A meséknek szövevénye rendkívül egyszerű. Egy csel- szövény, egy titok, amelynek nyitját keresik, egy ötlet, amely fordulatot hoz - rendszerint ez a központja mindegyiknek, s a mikszáthi mese kompozíciójának éppen az adja meg a művészi közvetlenségét, hogy nem látszik kiszámítottnak, mintha önmagától, kitűzött cél nélkül folyna a mese. Egy alkalommal megkérdezték Mikszát- hot arról, hogy melyek a legkedvesebb olvasmányai, azt válaszolta: „A históriákat, meséket szerettem s minthogy beteges, elkényeztetett s álmatlanságban szenvedő gyerek 42 KIRÁLY István 1952 81-90. 43 KOZMA Dezső 1977 51. 44 IZSÁK József 1960II. 137-146. 45 SCHÖPFLIN Aladár 1967 231. 167
