Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása
Bereznai Zsuzsanna hatják, ha hoznak egy pár bocskort ajándékba vasárnap délután. Majd később a bocskorok- kal is megfordult a dolog - amilyen szépen gyűltek egykoron, egyszer csak lassacskán fogyni kezdtek. A vadonatúj, használatlan bocskorok most a legényekhez vándoroltak... De a falu népe nem ítéli el az asszonyt, az elbeszélés végén még a faluszerte tisztelt Iliána anyó is példaként említi unokájának, milyen okos asszony is ez a Nástya.4 Mikszáth Kálmán maga is több alkalommal említi, hogy gyakorta és szívesen használt fel népi anekdotákat, a népéletből merített valós eseteket novelláiban, regényeiben. A Madonna Modesta történetének további, 20. századi változata ugyancsak népi elbeszélésekhez vezethető vissza. Mittelholczné Tóth Zsuzsanna kecskeméti műkedvelő író a gyermekkorában Kecskeméten hallott történeteket vetette papírra, melyeket szülei gyakorta elmeséltek neki, s akik egymástól függetlenül, más-más forrásból ismerték e népi elbeszélést. Az édesanya a Nagyvárad melletti Kissebesről, édesapja pedig a Temes vármegyei Schalrtenburgból hozta Sára asszony történetét. A RENESZÁNSZ ÉLETÉRZÉS ÉS EGY ITÁLIAI NOVELLA, A MADONNA MODESTA Az itáliai humanizmus és reneszánsz műveltség sorsformáló tényező az európai népek művelődéstörténetében. A humanisták eszmerendszere olyan jelentős szellemi áramlattá vált, mely a kultúra minden területén éreztette hatását. Az itáliai humanizmus az északi területeken bontakozott ki a legkorábban, ahol a fejlett városok már városállamokká alakultak. Nem véletlen, hogy az itáliai reneszánsz irodalom első három jelentős alakja - Dante, Petrarca és Bocaccio - az északi, toszkán táj képviselője volt. Amikor Dante az Isteni színjátékban felidézte a középkort, akkor ez a történelmi korszak már átalakulóban volt Itáliában. A személyes függőségre épülő társadalom ellenében az 4 MIKSZÁTH Kálmán é.n. 257-263. iparosok és kereskedők céhekbe tömörültek, s gazdasági erejük révén már a politikai hatalom birtokosaivá váltak - s kiszabadulhattak a hűbéri társadalom kötöttségei alól.5 A korszak új szellemisége a humanizmus lett, mely a középkori ember túlvilági irányultságát megszüntetve a jelenben élő ember szempontjából szemlélte a világot. A humanizmus felhagy a középkor rideg túlvilágkeresésével, s az antik világ emberibb felfogását hangsúlyozza, mely képes megérteni és élvezni a földi élet örömeit.6 Ez az életérzés hatja át Bocaccio novelláit is - őt nemcsak az elbeszélő próza első klasz- szikusaként tarthatjuk számon, hanem ő volt az a humanista, aki a 14. századi itáliai társadalmat kendőzetlen módon jellemzi, a valóságot feltárva -, de míg Petrarca gyönyörködtetni akart, Bocaccio elsősorban szórakoztatni kívánta a közönséget.7 A Dekameron olyan társadalmi tabló, mely az egész korabeli Itáliát átfogja: bemutatja az egyházi embereket, a nemességet, a polgárságot, a szolgasorban élőket vagy a társadalom peremén sínylődő rétegeket. S mindezt hol szomorú, hol mulattató történetek előadásában állítja az olvasó elé - hol reális társadalmi éleslátását, hol humorral teli könnyedségét igazolva. Bocaccio mesterműve, a Dekameron című novellagyűjtemény 1348-1353 között keletkezett, s száz novellát tartalmaz, melyet egységes keret foglal egybe. A keretet - mint az epika formai eszközét - azonban nem ő találta ki, hanem csak alkalmazta ezt a korábban is kedvelt formát.8 A Dekameron görög szó, melynek jelentése 'tíz nap' - azaz tíz napnak a novelláit tartalmazza. Az 1348. évi firenzei pestis, „a fekete halál" idején hét fiatal leány és három ifjú elhatározzák, hogy elmenekülnek a városból a szörnyű járvány elől, a távol eső Fiesole lankáin telepednek meg tíz napra, ahol a résztvevők mindegyike mindennap elmond egy novellát az arra a napra megválasztott „király" vagy „királynő" utasítása szerint - ő adja meg az elmesélendő novellák általános témáját.9 5 VILLANI Lajos 1942 39. 6 VILLANI Lajos 1942 40. 7 VILLANI Lajos 1942 47. 8 VILLANI Lajos 1942 48. 9 SZAUDER József 1963 71. 162
