Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kriston Vízi József: Túlélő tárgyak nyomában
Túlélő tárgyak nyomában Város Múzeumából származó kollekciónak.19 Java részük a központi szakmúzeum táplálkozás gyűjteményében került elhelyezésre, de funkció és jelleg szerint jutott a kerámia-, bútor- és közlekedési egységekbe is. Származási, illetve gyűjtési helyként Kecskemét (valamint az itt működő zsibpiac), Bugacmonostor, Felsőalpár, Nagykőrös, Peszéradacs-puszta, valamint a Tisza túlpartjára s egyúttal már Jász-Nagy-kun-Szolnok megye területére eső Csépa van feltüntetve. A nagy múzeumpártoló és gyarapító „négyesfogat" tagjai: Kada Elek, Szilády Károly, Madarassy László (később a Néprajzi Múzeum főmunkatársa, majd egy időben igazgatója maga is!) s Szabó Kálmán egyaránt jegyzik a gyűjtők névsorát. A gyűjtési időszakok görbéi közül az 1903-1905, valamint az 1913-1914-es évek emelkednek ki. A legcsekélyebb árban kóstált tárgy csupán 6 fillérre méltattatott, míg egy disznóbőrből való, Bugacról származó tarhonyarosta (ltsz. 132 678.) egy pengőt kóstált. Szalmából font nagyméretű, gabonás-terményes tárolóedények 2-2 pengő árban lettek megjelölve; nagy (főző vagy tároló) cserépedény - miként a háttámlás szék, „szekrény" vagy hombár - darabja mellett 3 pengőt tüntetett fel eladó és vevő intézmény egyaránt. A díszített „cifra" és datált tárgyak, mint pl. egy 1843-as jelzettel ellátott mosófa (sulyok) 4 pengőt is megért a Néprajzi Múzeumnak. Hely- és tárgytörténeti szempontból érdekes megjegyzés szerepel egy 1853-as datálású pálinkás butella (ltsz. 132 630.) kapcsán, miszerint: „1880-ban, mikor korsósok elakadtak Szeged felé menet, akkor Kasza József városházi szolga apja segítette ki őköt a sárból és ezért kapta tőlük ezt" - jegyzi fel ennek kapcsán a kecskeméti múzeum számára megszerző Kada Elek. A falusi-kisvárosi háztartások s lakásbelsők előző századfordulós felszerelését vidékünkről jól reprezentáló tárgyegyüttesek között érdekességként említjük meg azt a csaknem 10 cm átmérőjű „világító üveggolyót" (ltsz. 132 636.), amely azt a célt volt hivatott szolgálni valamely mesterséget művelő iparos műhelyében avagy boltjában, hogy az asztali világítóeszköz közelében elhelyezve megtöbbszörözze a munkához szükséges fényt... 19 Leltárba vételük a 132 613 - 132 687. számok alatt történt. VII. Különböző rendeltetésű tárgyak. Izsák, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös és Talfája lelő-, illetve gyűjtőhelyekről származik az a huszonkét darab, igen vegyes funkciójú tárgy, amelyet Viski 25 pengő 10 fillér összegben javasolt megvételre a Néprajzi Múzeum számára (ltsz.132 682 -132 703.). Közöttük egyaránt szerepel szalmából font füles kosár vagy az „iccés piacon használt" ötliteres faedény (mint mérőszerszám), tambura, táncsarkantyú, fokos, borotvatartó, dohányzacskó, tűzütő acél stb. A kis fadarabból faragott, a dohányzacskónak gatyakorcba való rögzítésére szolgáló „zacskóakasztó fül" - érthetően - csak 10 fillérre , míg a borotvatokok 1 pengő 40 fillér és 2 pengő között lettek beárazva, míg a „lófejes tambura" (ltsz. 132 685., citera?) 4 pengőt kapott. A Nagykőrösön - feljegyzések szerint az 1800-as évek elején - készült szíjgyártó munka, egy remek farmatring (ltsz:132 703.) szintén négy pengővel vezeti az „értékesebb tárgyak" sorát. HASZON- ÉS ÉRTÉKŐRZÉS A kényszer szülte, egyúttal megfontolt lépés, azaz Kecskemét Város Múzeumának néprajzi anyagából megvételre kiválasztott tárgyak biztos helyre való kerülése, az azokért kapott összeg hasznosítása jelentős következményekkel járt a Duna-Tisza köze tudományos élete, majd annak minél szélesebb körű népszerűsítése szempontjából. A 275 pengő 20 fillér összegű - végső soron s valóban - állami támogatás nagyságát annak fényében tudjuk értékelni, ha emlékeztetünk arra: a Városi Múzeumot fenntartó Kecskemét városa 1933 tavaszán csak 200 pengőt tudott felelősséggel megjelölni országos hírű intézményének költségvetési rovatában! Július 9-én viszont már ezt teheti közzé Szabó Kálmán „A régi pusztatemplomok feltárását folytatja a nyáron a múzeum."20 így a hosszú távú munkaprogramot veszélyeztető sötét felhők egy jó része elkerülte az ásatások egét még ebben a nehéz esztendőben is, pl. a régi hetényi templom napvilágra kerülésével. Szeptember derekán a sokoldalú jeles elődünk 20 SZABÓ Kálmán 1933b 133
