Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kriston Vízi József: Túlélő tárgyak nyomában
Túlélő tárgyak nyomában idegenforgalmi bemutató, amelyhez több más kísérő rendezvény is kapcsolódott (pl. Tanyakiállítás a Vigadóban), amelynek - nem csak fogadó bizottságában, hanem feltehetőleg több terv kidolgozásában - maga Szabó Kálmán dr. múzeumigazgató helyet és feladatot kapott.12 Azt ugyan nem tudjuk, hogy a hivatkozott levélben szereplő másik jeles etnográfus előd, Viski Károly mikor is járt célirányos megbízással a Városi Múzeumban, de a Kecskemét s környékének kulturális-turisztikai fejlesztése és marketing munkája során - ha nem is direkt módon, mégis - már évtizedek alatt bizonyított közgyűjtemény megsegítésére kidolgozott intervenció mindezen helyi igyekezet egyik figyelemre méltó elismeréseként értékelhető! A kiválasztás dokumentumai A Viski által kiválogatott tárgyak Szabó Kálmán által összeállított gépelt változata hét, jól elkülönített csoportban mutatja be a kecskeméti Városi Múzeum által megvételre felajánlott anyagot; összesen 250 + 9 db néprajzi tárgyat megnevezve.13 A kísérő, összegző leltáríven a két és félszáz tárgy vételára ösz- szesen 250 P(engő) és 20 f(illér). Áttekintésünk elején megadjuk: a történelmi Pest-Pilis-Solt- Kiskun megye 24 településéről14, valamint a jász- Nagykun-Szolnok megy területére eső, Tisza-menti Csépáról származik a lajstromba vett anyag. A tárgycsoportokat tartalmazó gépelt fedlapok hosszant irányban hajtott, külső oldalán azok tematikus címe olvasható, ame12 Kecskeméti Közlöny 1933. május 21. 13 a) „Leltár azon tárgyakról, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya megfelelő vételár mellett átvesz a kecskeméti múzeumtól, hogy ezzel azt anyagi eszközökhöz juttassa s megkezdett munkásságában segítse." b) A további 9 db tárgyról egy kis cédulamelléklet tanúskodik, amelyet „a Szabó K-féle letárban nem voltak felvéve" kézzel írott kis cím alatt szintén ceruzával jegyeztek fel a tárgy megnevezésével és a NM-ban kapott leltári számmal: „palozsnak 132 487, szár- vagy nádvágó 132 488., borotvátok 132 550., borotvátok 132 704., csöngettyű 132 705., kavarókanál 132 706., kavarókanál 132 707, bogrács 132 708., kaparókés 132 709." 14 Belső Galambos, Zombory tanya, Izsák, Méntelek, Felsőpusztavacs, Matkó-puszta, Fülöpszállás, Ballószög, Tatárszentgyörgy, Baracs, Peszéradacs, Szabadszállás, Bugacmonostor, Kecskemét, Fülöpszállás, Kiskunfélegyháza, Köncsög, Tiszaug, Tisza- alpár, O-Kécske, Tiszaújfalu, Felsőalpár, Nagykőrös, Talfája lyet színes tintaceruzával írott római számok tagoltak I—VII. sorrendben. A belíveken az egyes tárgyak kecskeméti napló/ törzs-száma, megszerzésük vagy bekerülésük dátuma után a tárgy (tárgyak) megnevezése, olykor az azonosítást külön is szolgáló leírás, a gyűjtés helye s a gyűjtő-vásárló neve szerepel. Az egy- egy tétel végén - illetve több oldal esetében a lap alján a záró összeg s az újon áthozatal - a megállapított vételár is szerepel, pengőben és fillérben átszámolva (az árat töltőtollal írták be minden esetben a megfelelő kipontozott rovat helyére). A kecskeméti leltári szám alatt minden esetben - azonos kéztől származó - vékony tollal a bevételezést jelző, ill. követő néprajzi múzeumi leltári szám szerepel. Tárgyak, tárgycsoportok I. Halászat. Ebben a csoportban 29 darab tárgy szerepel s összesen 15 pengő 6 fillér a vételár. Mindegyiküket Szabó Kálmán jegyzi 1911-1913 között.15 * A tárgyak s hozzájuk kapcsolódó adatok, kiegészítő elbeszélések csaknem mindegyike (a tatárszentgyörgyi Smecskó János kivételével) még dolgozó vagy már nem aktív halászoktól származtak. Izsák, O-Kécske (sic!), Tiszaalpár, Tiszaugh, Tiszauj- falu 12 halásza név szerint is szerepel az átadási listán. A darabszám és vételi ár aránya elég nyomott volt, pl. a hálótűt 10 fillérre taksálták. Mindebbe feltehetőleg a tárgyak viszonylagos nagy száma is belejátszott a megye központi területén széles körű szakmai illetőséggel működő kecskeméti múzeum halászati kollekciójában. II. Pásztoréleti tárgyak. A Néprajzi Múzeum elődjébe származott foglalkozás és életmódcsoport legjelentősebb egységét jelenti ez a - Kecskeméttel együtt - tizenhét gyűjtőpontról származó, válogatott 66 darab tárgy. Néhány 15 Mindemellett a kecskeméti múzeum később is igen gazdag halászati gyűjteményéhez maga Szabó Kálmán a következő módon is hozzájárult: „Amikor Kada Elek meghívására 1911-ben a kecskeméti múzeumhoz kerültem, magángyűjtemény halászati részét, amely Alpárról, Tiszaújfaluról és a Péteri-tóról származott, magammal hoztam... A gyűjteményt a múzeum megnyitása alkalmával (1924-ben - a szerző megjegyzése) a nagyközönségnek is kiállítottuk. A szerszámok használatához a szükséges magyarázó rajzokat Benyovszky István festőművész barátom készítette." SZABÓ Kálmán 1986 266. 131
