Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kriston Vízi József: Túlélő tárgyak nyomában
Cumania 27. Kriston Vízi József TÚLÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN Viszonylag közismert toposza a Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjtemény-történetének, miszerint a második világháború vége felé - érvényes menekítési, illetve biztonsági rendelkezéseknek megfelelően - az akkori Városi Múzeum műtárgyállományának jelentős részét Kecskeméten kívül helyezték el. A védettnek gondolt s kijelölt helyek (pl. Koháry- major, Félegyháza határa) azonban hadiesemények véletlen célpontjaivá váltak. így az ott elhelyezett régészeti, történeti, néprajzi, képzőművészeti műkincs és levéltári anyag java feltehetően 1944-45 fordulóján megsemmisült, másfelől idegen kezekbe került.1 így történt ez az addig országos léptékben mérve is nagy jelentőségű néprajzi gyűjtemény tekintélyes részével is.2 Az önálló gyűjteményi egység megalapozásáról, gyarapítóiról többek között ez tudható: „...jelentősebb néprajzi munka csak 1905-1906-ban indult meg. Ekkor Madarassy László a Kecskemét környéki pásztoréletet kutatva a múzeumot is számos néprajzi tárggyal gyarapította. 1911- ben a múzeum különvált a többi egységtől... Szabó Kálmán több mint három évtizedig (1911-1945) állt a múzeum élén. Régészeti tevékenysége mellett jelentősen gyarapította a múzeum néprajzi gyűjteményét. Fő kutatási területe a halászat és a pásztorkodás volt, de figyelme kiterjedt a kismesterségekre is. A gyűjtött anyagot cikkekben, tanulmányokban ismertette, melyeket régészeti párhuzamokkal, levéltári források adataival is kiegészített..."3 Jelen dolgozatunkban az egykor volt Kecskemét th. Város Múzeuma néven működött közgyűjtemény két világháború közti 1 SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 2014; POPOVICS Zsuzsa 2015; HAJAGOS Csaba 2015a 2 SZTRINKÓ István 1989 245.; VARGHA László 1945; hiv.: KŐHEGYI Mihály 1986 42-43.; továbbá SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 199414.; HAJAGOS Csaba 2015b 3 SZTRINKÓ István 1989 245.; KŐHEGYI Mihály 1986 8-9. eseménytörténetének egy eddig ismeretlen, szintén Szabó Kálmán (1886-1963) nevéhez kapcsolódó mozzanatát mutatjuk be, amelyet Szuhay Péter etnográfus kolléga, a Néprajzi Múzeum földművelés-gyűjtemény ismertetőjének egyik utalása nyomán kezdtünk feltárni. „Nagyobb tárgy gyarapodást eredményezett a kecskeméti Városi Múzeumtól vett, illetve átvett 43 darab tárgy 1933-ban..." 4 Érdeklődésemet erősítette „A beszélő köntös" nyomában című időszakos nagykiállításunk előkészítése érdekében 2014 őszétől megkezdett tárgyfeltáró munka, így ennek révén ismét a néprajzi szakterület központi gyűjteményi bázisánál, valamint az Etimológiai Adattárban kötöttem ki.5 Ennek révén vehettem kézbe egy Budapesten megőrzött kisebb terjedelmű hivatalos iratcsomót, amely a hivatkozott 1933. évi gyarapodást, pontosabban az (át)adás-(át) vétel részleteit is hitelesen bizonyítja.6 Mindez azért is különösen fontos számunkra, mivel a korábban a Kecskeméti Állami Levéltár által őrzött, Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának közigazgatási iratai között található, „a Magyar Nemzeti Múzeum részére néprajzi anyag átadása" tárgyú irat 1952-ben kiselejtezésre került; a néprajzi tárgyvásárlási tranzakcióra ugyancsak nem utalnak az 1933. évi törvényhatósági közgyűlési-, és az ún. „kis- gyűlési" jegyzőkönyvek sem, s eddig a levéltári iratok között pénztári bizonylatokkal sem találkoztunk.7 4 SZUHAY Péter 2000 61., 73. Ezúton mondok köszönetét Szuhay Péternek kollegiális segítségéért, további információiért! 5 Granasztói Péter gyűjteményvezető muzeológusnak, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetőjének (Ethnológiai Adattárj és a Néprajzi Múzeum Könyvtára munkatársainak ezúton mondok hálás köszönetét! 6 Jelzete: N.T. 55/1933. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára IV. 1910. c Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. 14646/1933. (Köszönettel tartozom Tóth Szilárdnak, a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára munkatársának.) 129
