Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Wicker Erika: Árpád-kori állattartás emlékei az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza–Északi csomópontjánál
Árpád-kori állattartás emlékei... 1. sz. karám: Az előbbihez északi irányba csatlakozó építmény szabálytalan, helyenként csúcsosan kiugró kör alakú volt. 60-90 cm széles, humuszréteg alá 30-45 cm-re nyúló árok kerítette. Délkeleti oldalánál, a déli sarokhoz közel az árok 3,5 m hosszan megszakadt, ez lehetett talán a karám bejárata. Középtengelyeknél mért átmérője kb. 22 m ill. 18 m volt. 3. sz. karám: Valószínűleg szinte pontosan ugyanilyen alakú lehetett a 2. sz. karám déli oldalához csatlakozó 3. sz. is, melynek nagy részét az egykori csirketelepi út burkolt szakaszának építésekor tették tönkre. Bár 60-90 cm széles, humuszréteg alá 25-35 cm-re nyúló árkait ezért csak kis szakaszokon követhettük, a megfigyelések alapján úgy gondolom, hogy méretei is nagyjából megfelelnek az 1. sz. karáméinak. A nagy kerítőárok A teljes lelőhely legnagyobb objektuma kétségtelenül az a nagy árok volt, mely északkelet-délnyugati irányban, középen osztotta a VI. területet. Szélessége általában 1,5 és 2,7 m között váltakozott, humuszréteg alá 45-55 cm- rel nyúló fenekéhez közel több ágra szakadt. Vonalát a karámokig 45 m, a karámokon túl 70 m hosszan nagyon jól megfigyelhettük; a karámokhoz érve pontosan azok keleti vonalát követte, de azoknál később készült. Teljes feltárt hossza 175 m volt. A cölöpépítmény Sehol a feltárt 60 ezer m2-nyi területen nem találtunk olyan nagyszámú és szabályos rendben elhelyezkedő cölöplyukakat, mint a nagy kerítőárok és az 1. sz. karám közös szakaszának kétoldalán. Az árokvonalak irányával azonos, északkelet-délnyugati tájolású cölöpsorok egy kb. 28 m hosszú, 9 m széles építményt rajzolnak ki. Az 1-2. sz. karámok és a kerítőárok találkozásánál levő cölöplyuk, mely a délnyugati oldal középső cölöpét tartotta, biztosan korábbi az árkoknál, s ugyanezt jelzi néhány olyan cölöplyuk is, mely csak az árkok feltárása után vált láthatóvá. Az impozáns méretű egykori építmény funkciójának meghatározására nem vállalkozhatunk, de elhelyezkedésénél fogva kevéssé kétséges, hogy nem a szarmata településhez, hanem az Árpád-kori állattartó rész korábbi objektumai közé tartozott. A KERÍTETT ÉS KERÍTETLEN ÁRPÁD-KORI ÁLLATTARTÓ RÉSZ Bár az Árpád-kori állattartó részhez kapcsolható gödrök, árkok és kutak száma nem kevés, a nagy területen elszórtan jelentkező objektumokat csak a legritkább esetben ásták egymásba, így nemcsak nehéz, de gyakorlatilag lehetetlen is pontosan meghatározni azokat, melyeket ugyanabban a periódusban használtak. A kevés értékelhető adat ellenére is megpróbálom vázolni a terület használatának szakaszait. Némi támpontot csak a VI. terület cölöpépítményének, hármas karámjának és nagy kerítőárkának egymáshoz való viszonya jelent, és az a tény, hogy bizonyos objektumok kívül esnek a később kerített állattartó részen. 1. periódus: A kerítetlen állattartó rész (V. terület északi és nyugati része, VI/A terület) A legkorábbi periódusban állattartásra használt terület a későbbitől nyugatra esett: a mai üzemmérnöki telep nyugati felére valamint a nyomvonal és a nyugati dombon egykor volt szarmata település közé, de bizonyára áthúzódott a később kerített terület egy részére is. E periódushoz tartozhattak az V. terület nyugati és északi karámjai, a VI/ A - és bizonnyal részben a VI/B - terület gödrei és a VI/B területen előkerült nagy cölöpépítmény. A nagyobb területen szétszórt, viszonylag kisszámú objektummal meghatározható első Árpád-kori állattartó rész nem terjedt a feltárt terület nyugati határoló dombjára (III. terület) és a nyomvonalon a délről határoló következő kiemelkedésig (IV. terület). E magaslatok között nagy valószínűséggel vizes területek lehettek, melyek ember és állat számára is megfelelő ivóvízzel szolgáltak, hiszen egyetlen olyan kutat sem találtunk, mely az 1. periódusba tartozhatna. 2. periódus: A hármas karámok (VI/A-B terület határa) A VI. terület nagy kerítőárkán kívüli egyetlen kopolyakút a hármas karámrendszer északi vége közvetlen közelében volt, más feltárt objektumoktól távol. Ha voltak is hasonló kutak ettől északra a feltáratlan területen, csak azt támasztanák alá, hogy a cölöpépítmény helyé113
