Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Wicker Erika: Árpád-kori állattartás emlékei az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza–Északi csomópontjánál
Árpád-kori állattartás emlékei... humuszréteg alatt 1-1,5 m mély gödröt, melyek az 1. és 2. sz. árkok által bezárt háromszögben kerültek elő, az árkokhoz közel. A kutak kúpszerűen szűkültek, a víz megközelítését szolgáló padkát két esetben tudtuk megfigyelni. 1-9. sz. gödrök Nem állíthatom határozottan, hogy az ugyancsak az 1. és 2. kerítőárkok által bezárt területen előkerült gödörszerű objektumok az Árpád-kori állattartó részhez tartoztak-e, vagy annál későbbiek. Különösen kérdéses azoknak a nagyméretű, ovális, teknőszerűen mélyülő gödröknek a kora, melyek általában egymás mellett kerültek elő, s melyek sem a szarmata, sem az Árpád-kori objektumokra nem hasonlítanak. Datáló lelet hiányában a kérdést egyelőre nem tudjuk megválaszolni. A VI. TERÜLET A mintegy 20 ezer m2 nagyságú VI. területet nagyjából középen vágta ketté egy északkelet-délnyugati irányú, középen három „szigettel" tagolt széles, hosszú árok. A területből mindössze egy 40x12 m nagyságú, téglalap alakú részt nem tudtunk vizsgálni. Itt volt ugyanis a közeli csirketelepre vezető egykori út burkolt része, melynek építésekor több objektumot is tönkretettek. A terület nyugati részének (VI/A) közel fele gyakorlatilag üres volt. A szarmata sírok a déli részen kerültek elő, s ugyanitt tártuk fel annak az igen nagyméretű, 40x36 m-es, téglalap alakú, kétosztatú építménynek a mély árkait, mely minden objektumnál későbbi, s melynek rendeltetését nem tudtuk meghatározni. Feltételezésem szerint azonban az itteni kopolyakút, néhány gödör és árok az Árpádkori részhez tartoztak. A nagy ároktól keletre eső terület (VI/B) kétharmadáig húzódtak a szarmata temető sírjai. A köztük, de inkább a temetőtől északra és keletre eső részeken előkerült objektumok (kopolyakutak, gödrök, karám) biztosan az Árpád-kori állattartás építményei voltak, akárcsak a határvonalat jelző nagy árok és annak három „szigete". A VI/A TERÜLET OBJEKTUMAI 1. és 2. sz. árkok 20 ill. 30 m-re a szélső szarmata síroktól, minden egyéb objektumtól távol, tártunk fel két párhuzamos, egymáshoz közel fekvő, észak-északnyugat-dél-délkeleti irányú árkot. A szakaszosan is csak kb. 6 m hosszan megfigyelhető 40-60 cm széles árkok mélysége 25-45 cm között mozgott. Egykori rendeltetésüket nem ismerjük, s csak feltételezni tudjuk, hogy az Árpád-kori állattartás egykori építményei lehettek. 1-8. sz. gödrök A terület közepén, egy 60x40 m-es részen került elő nyolc különböző méretű, általában kör alakú gödör. Egyikükben találtunk csak értékelhetetlen edénydarabot, az egyetlen négyszögletes, igen mély gödörben teljes állat-(feltehetően kutya-)váz feküdt. A gödröket egyetlen esetben sem ásták szarmata sírokra, formájuk és a mellékletek hiánya azonban inkább a VI/B terület Árpád-kori gödreivel rokonítja őket. Az egész terület legészakibb gödre, egyben egyetlen kopolyakútja a nagy elválasztó árok közepénél került elő, ezért a VI/B terület kútjainak sorában tárgyaljuk. A VI/B TERÜLET OBJEKTUMAI 1-18. kopolyakutak A biztosan kopolyakútnak meghatározható objektumok egy csoportot alkottak a feltárt terület kelet-északkeleti felső harmadában. A három szabályos sorba rendezett kutak egymástól szinte azonos távolságra, 1-1,5 ritkábban 3-4 m-re voltak. Némileg kívül esett e csoporton a VI/A terület 8 m-nyi távolságban fekvő egyetlen kopolyakútja. A kutak nagy, általában 2 m-nél nagyobb átmérőjű, szabálytalan kör alakú foltként jelentkeztek az igen kemény, agyagos talajban. Erősen szűkülve mélyültek akár humuszréteg alatt 110 cm-re is, metszetük leginkább háromszöghöz hasonlított. Gyakran figyeltünk meg egy szakaszukon vagy köröskörül padkákat, melyek talán a víz megközelítését segítették. Annak ellenére, hogy datáló értékű leletanyagot egyik sem tartalmazott, az Árpád-kori állattartó részhez való tartozásuk kevéssé lehet kétséges. 111
