Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Wicker Erika: Árpád-kori állattartás emlékei az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza–Északi csomópontjánál
Cumania 27. Wicker Erika ÁRPÁD-KORI ÁLLATTARTÁS EMLÉKEI AZ M5-ÖS AUTÓPÁLYA KISKUNFÉLEGYHÁZA-ÉSZAKI CSOMÓPONTJÁNÁL Sem a korábbi terepbejárás során összegyűjtött anyag, sem pedig az 1994-ben kezdett leletmentés első éveinek eredményei nem utaltak arra, hogy a korábban M5 Kiskunfélegyháza- Autóspihenőnek, utóbb M5 Kiskunfélegyhá- za-Északi csomópontnak nevezett területen Árpád-kori megtelepedéssel is számolhatunk. Az előzetes felszíni gyűjtések során csupán szarmata leletanyag került elő, s az ásatás első három évében feltárt 30 ezer m2 nagyságú területen is csak a szarmata település részeit (falu, temető, vermesgödrös és állattartó részek) tártuk fel - egyéb leletanyag alapján legalábbis így gondoltuk.1 Szerencsére 1997-ben, az autópálya építési munkáinak megkezdésekor nemcsak az északi csomópont két lehajtóján, a korábban feltárt területek mellett kerülhetett sor újabb szarmata településrészek leletmentésére (30+10 ezer m2). Ekkor szereztünk ugyanis tudomást arról, hogy az akkori Izsáki út Kiskunfélegyháza felé eső szakasza és a nyomvonal által határolt területen üzemmérnöki telepet is létesítenek, mely újabb 20 ezer m2-nyi rész feltárását tette szükségessé. Tudtuk, hogy erre húzódik a szarmata település temetője, de arra nem számítottunk, hogy más korszakbeli emlékanyagot is eredményezhet a leletmentés. Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy a majdani üzemmérnöki telep területét nagyjából középen kettéosztó északkelet-délnyugati irányú nagy, széles árok nem tartozik a szarmata temetőhöz, akárcsak az árkot középen megszakító hármas karámrendszer. Datáló leletanyag hiányában azonban koruk meghatározására nem vállalkozhattunk. Feltűnt az is, hogy a terület keleti felében, a sírok közötti és a temetőtől északkeletre-keletre előkerült gödrök igencsak különböztek a szarmata település hasonló objektumaitól, melyek általában mély és jelleg1A feltárásokról megjelent publikációk: WICKER Erika 1995; WICKER Erika 1996; WICKER Erika 1997; WICKER Erika 2002; WICKER Erika 2006 zetes metszetű gödrök voltak, rendkívül sok leletanyaggal. Itteni igen sekély gödreinkben viszont - nagyritkán egy-egy állatcsont kivételével - gyakorlatilag nem találtunk semmit. Mivel néhány ilyen gödröt részben szarmata sírokba ástak, nyilvánvaló volt későbbi keltezésük. Végül az egyik gödörben talált datáló értékű edénydarab alapján állapíthattuk meg, hogy az M5 Kiskunfélegyháza-Északi csomópont területének északkeleti részét néhány száz évvel a szarmaták után egy közeli Árpádkori település lakói állattartásra használták. A kérdés az volt, hogy ennek az Árpád-kori állattartó résznek mekkora darabja esett a feltárt területbe, azaz más, kérdéses hovatarto- zású, a leletmentés korábbi éveiben feltárt objektumok is ide tartoznak-e. Az ásatási térkép vizsgálata alapján úgy gondoljuk, hogy néhány, általában melléklet - de mindenképpen datáló melléklet - nélküli árok és gödör nem a szarmata, hanem az Árpád-kori település része volt. A FELTÁRT TERÜLET ÉS A FELTÁRÁS SZAKASZAI Az 1994-ben még autóspihenőnek nevezett mintegy 9 hektáros terület északi kétharmadát több kisebb-nagyobb kiemelkedés tagolta, melyeket római számokkal jelöltünk, s melyek mindegyikén több ezer, sőt tízezer m2-nyi ösz- szefüggő terület leletmentésére került sor. A területen az alábbi szarmata és Árpád-kori településrészleteket tártuk fel (1. térkép):- III. terület (nyugati domb); III/A: A szarmata falu közepe (1994) III/B: A szarmata falu déli vége és nyugati oldala (1997) III/C: A szarmata falu nyugat-északnyugati széle (1997)- II. terület (nyomvonal déli része); II/A : A szarmata falu állattartó részének déli vége (1995) 109
