Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Régészet–Antropológia - Marcsik Antónia–Molnár Erika: Tiszakécske–Árkus-dűlő 10–11. századi temető humán csontvázanyagának rövid ismertetése

Tiszakécske-Árkus-dűlő 10-11. századi temető humán csontvázanyagának rövid ismertetése nél, és egy koponyán feltételezhető a leprás megbetegedés nyoma. A fentiek alapján a négy ismertetett szé­ria embertani anyagában europid dominan­cia mutatható ki, azonban valamennyiben a mongolid rasszkomponens is szerepet ját­szik, különösen a Homokmégy-Székes és a Felgyő-Kettőshalmi-dűlő temetők esetében. Patológiás szempontból figyelemre méltó a csonttuberculosis és a leprás megbetegedés csonttani manifesztációja (Homokmégy-Szé­kes, Felgyő-Kettőshalmi-dűlő, Kiskunhalas- Zöldhalom13). A fertőző megbetegedésekhez hasonló jelentőséggel bír a jelképes (inkomp­lett) trepanáció (Homokmégy-Székes, Kecs- kemét-Gerőmajor, Felgyő-Kettőshalmi-dű­lő), míg Kiskunhalas-Zöldhalom szériában a sebészi trepanáció. A tiszakécskei anyag vizsgálatának je­lentőségét három témakörben foglalhatjuk össze: 1. taxonómiai analízis eredménye; 2. patológiás elváltozások: csonttuberculosis; 3. jelképes trepanáció. 1. A Tiszakécske-Árkus-dűlő 10-11. szá­zadi széria feldolgozásával hozzájárulunk a Duna-Tisza köze 10-11. századi népessé­gének további megismeréséhez. Anyagunk nagyrészt europid, kisebb arányban mongo­lid, illetve europid+mongolid jellegű, ennek alapján a Duna-Tisza köze középső területé­nek anyagához illeszkedik. Figyelemre méltó - ha kisebb esetszámban is - a mongolid (és a mongoloid) komponens megjelenése, ami mi­att felmerül az avar kori továbbélés kérdése. Ismeretes, hogy a 10. századot megelőző avar kori népességben, főleg a Duna-Tisza köze területén jelentős mongolid elemmel kell szá­molni,14 míg a 10. században inkább europo- mongolid komponensről beszélhetünk.15 2. Korábbi vizsgálataink eredményeként említhetjük, hogy a fertőző megbetegedések­hez tartozó csonttuberculosis már a Duna- Tisza közének avar korából ismert, de a 10., illetve a 11-13. századokból is.16 Az utóbbi 13 Kiskunhalas-Zöldhalom anyagában a lepra feltétele­zett. 14 LIPTÁK Pál 1959,1983; MARCSIK Antónia 2010 15 LIPTÁK Pál 1983. Lehetséges, hogy a honfoglalókkal eredetileg is érkeztek mongolid típusú emberek, ter­mészetesen, a téma további kutatást igényel. 16 PÁLFI György - MARCSIK Antónia 1999; MARCSIK Antónia et al. 2007 években elkészített tanulmányaink (Homok­mégy-Székes, Felgyő-Kettőshalmi-dűlő, Kis­kunhalas-Zöldhalom) és jelen esetünk tovább növelte a csonttuberculosis esetszámát a 10- 11. illetve a 11-13. században. 3. Anyagunkban a jelképes trepanációs beavatkozások technikájukból, lokalizáció­jukból ítélve nem mutatnak eltérést a Duna- Tisza köze - fentiekben ismertetett - temető­inek eseteitől. A jelképes trepanáció szoká­sának elterjedése a 10. századra tehető,17 de sporadikusan a 11. században is előfordul, így megjelenése a tiszakécskei és a hozzá földraj­zilag közeleső szériákban a kor szokásainak megfelelő.18 A jól gyógyult elváltozások utal­nak a korabeli orvostudományra, esetleg hit­világukra, azonban pontos etiológiájuk nem állapítható meg. Feltételezésünk szerint - ha­sonlóan a sebészi trepanációhoz - gyógyító célt szolgálhatott. Fentiekben körvonalazott három fő ténye­ző alapján a tiszakécskei anyag kapcsolódik a Duna-Tisza köze középső területének 10-11. századi embertani anyagához, azonban - ed­digi ismereteink alapján - elkülönül a Duna- Tisza köze déli területének embertani anya­gától. Ebből a régióból két nagy temető ember­tani feldolgozása ismert: Szatymaz-Vasútál­lomás (10-12. sz.)19 és Csátalja-Vágott-hegy (11. sz.).20 Mindkettő embertani anyagából hiányzik a „tulajdonképpeni" mongolid kom­ponens,21 a jelképes trepanáció és a súlyos fer­tőző megbetegedés (tuberculosis) csonttani manifesztációja annak ellenére, hogy a pato­lógiás elváltozások széles skálájával jellemez­hetők. Természetesen ezen megállapításain­kat a további vizsgálatok megcáfolhatják. 17 ÉRY Kinga 2014 18 MARCSIK Antónia 1997; BERECZKI Zsolt - MARCSIK Antónia 2007 19 LIPTÁK Pál - FARKAS Gyula 1967; LIPTÁK Pál 1983 138. MOLNÁR Erika et al. 1996. (a temető inkább 11. század második felétől, végétől indul, és valószínűleg templom körüli temető. Varga Sándor szóbeli közlése). 20 LIPTÁK Pál 1957 221.; LIPTÁK Pál 1983138.; MARCSIK Antónia - MOLNÁR Erika: Csátalja 11. századi szé­ria paleopatológiai eseteinek értékelése (feldolgozás alatt). 21 LIPTÁK Pál 1983138. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom