Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Marcsik Antónia–Molnár Erika: Tiszakécske–Árkus-dűlő 10–11. századi temető humán csontvázanyagának rövid ismertetése
Tiszakécske-Árkus-dűlő 10-11. századi temető humán csontvázanyagának rövid ismertetése nél, és egy koponyán feltételezhető a leprás megbetegedés nyoma. A fentiek alapján a négy ismertetett széria embertani anyagában europid dominancia mutatható ki, azonban valamennyiben a mongolid rasszkomponens is szerepet játszik, különösen a Homokmégy-Székes és a Felgyő-Kettőshalmi-dűlő temetők esetében. Patológiás szempontból figyelemre méltó a csonttuberculosis és a leprás megbetegedés csonttani manifesztációja (Homokmégy-Székes, Felgyő-Kettőshalmi-dűlő, Kiskunhalas- Zöldhalom13). A fertőző megbetegedésekhez hasonló jelentőséggel bír a jelképes (inkomplett) trepanáció (Homokmégy-Székes, Kecs- kemét-Gerőmajor, Felgyő-Kettőshalmi-dűlő), míg Kiskunhalas-Zöldhalom szériában a sebészi trepanáció. A tiszakécskei anyag vizsgálatának jelentőségét három témakörben foglalhatjuk össze: 1. taxonómiai analízis eredménye; 2. patológiás elváltozások: csonttuberculosis; 3. jelképes trepanáció. 1. A Tiszakécske-Árkus-dűlő 10-11. századi széria feldolgozásával hozzájárulunk a Duna-Tisza köze 10-11. századi népességének további megismeréséhez. Anyagunk nagyrészt europid, kisebb arányban mongolid, illetve europid+mongolid jellegű, ennek alapján a Duna-Tisza köze középső területének anyagához illeszkedik. Figyelemre méltó - ha kisebb esetszámban is - a mongolid (és a mongoloid) komponens megjelenése, ami miatt felmerül az avar kori továbbélés kérdése. Ismeretes, hogy a 10. századot megelőző avar kori népességben, főleg a Duna-Tisza köze területén jelentős mongolid elemmel kell számolni,14 míg a 10. században inkább europo- mongolid komponensről beszélhetünk.15 2. Korábbi vizsgálataink eredményeként említhetjük, hogy a fertőző megbetegedésekhez tartozó csonttuberculosis már a Duna- Tisza közének avar korából ismert, de a 10., illetve a 11-13. századokból is.16 Az utóbbi 13 Kiskunhalas-Zöldhalom anyagában a lepra feltételezett. 14 LIPTÁK Pál 1959,1983; MARCSIK Antónia 2010 15 LIPTÁK Pál 1983. Lehetséges, hogy a honfoglalókkal eredetileg is érkeztek mongolid típusú emberek, természetesen, a téma további kutatást igényel. 16 PÁLFI György - MARCSIK Antónia 1999; MARCSIK Antónia et al. 2007 években elkészített tanulmányaink (Homokmégy-Székes, Felgyő-Kettőshalmi-dűlő, Kiskunhalas-Zöldhalom) és jelen esetünk tovább növelte a csonttuberculosis esetszámát a 10- 11. illetve a 11-13. században. 3. Anyagunkban a jelképes trepanációs beavatkozások technikájukból, lokalizációjukból ítélve nem mutatnak eltérést a Duna- Tisza köze - fentiekben ismertetett - temetőinek eseteitől. A jelképes trepanáció szokásának elterjedése a 10. századra tehető,17 de sporadikusan a 11. században is előfordul, így megjelenése a tiszakécskei és a hozzá földrajzilag közeleső szériákban a kor szokásainak megfelelő.18 A jól gyógyult elváltozások utalnak a korabeli orvostudományra, esetleg hitvilágukra, azonban pontos etiológiájuk nem állapítható meg. Feltételezésünk szerint - hasonlóan a sebészi trepanációhoz - gyógyító célt szolgálhatott. Fentiekben körvonalazott három fő tényező alapján a tiszakécskei anyag kapcsolódik a Duna-Tisza köze középső területének 10-11. századi embertani anyagához, azonban - eddigi ismereteink alapján - elkülönül a Duna- Tisza köze déli területének embertani anyagától. Ebből a régióból két nagy temető embertani feldolgozása ismert: Szatymaz-Vasútállomás (10-12. sz.)19 és Csátalja-Vágott-hegy (11. sz.).20 Mindkettő embertani anyagából hiányzik a „tulajdonképpeni" mongolid komponens,21 a jelképes trepanáció és a súlyos fertőző megbetegedés (tuberculosis) csonttani manifesztációja annak ellenére, hogy a patológiás elváltozások széles skálájával jellemezhetők. Természetesen ezen megállapításainkat a további vizsgálatok megcáfolhatják. 17 ÉRY Kinga 2014 18 MARCSIK Antónia 1997; BERECZKI Zsolt - MARCSIK Antónia 2007 19 LIPTÁK Pál - FARKAS Gyula 1967; LIPTÁK Pál 1983 138. MOLNÁR Erika et al. 1996. (a temető inkább 11. század második felétől, végétől indul, és valószínűleg templom körüli temető. Varga Sándor szóbeli közlése). 20 LIPTÁK Pál 1957 221.; LIPTÁK Pál 1983138.; MARCSIK Antónia - MOLNÁR Erika: Csátalja 11. századi széria paleopatológiai eseteinek értékelése (feldolgozás alatt). 21 LIPTÁK Pál 1983138. 101
