Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Hajós régészeti topográfiája tartozott.273 A16. század végéig a lakosok száma kissé csökkent, majd a 17. század elején ismét ugrásszerűen megnőtt. 1578-ban Nagy Kál falu néven kilenc hane után fizetett adót a lakosság. 1580-1582-1590-ben Nagy Kál falu kilenc hane, 1620-ban 25 hane után adózott.274 A török kor idején mindvégig magyarok lakta falu területét 1725-ben Alsó Kál puszta néven Dusnok falu művelte.275 1743-ban a Mikovinyi térképen Kál és Hild Kál (mai Hildpuszta) szerepel. 19. századi térképen Gáli néven, illetve Kall puszta néven jelölik.276 Pókaház/Pókház A településről korai adatokkal nem rendelkezünk. Csánki 1457-ben és 1487-ben Poka néven említi Solt székben.277 Engel Pál térképén a hajósi határ Ny-i részén található.278 Azonosítása nehézségekbe ütközik, mivel a település neve nem maradt fenn sem dűlőnév sem egyéb földrajzi név formájában. Vass Előd szerint az egykori település Hajós DNy-i határában lehetett.279 Ezek alapján a falu azonos lehet a 37. vagy a 61. lelőhely területén található középkori településnyomokkal. Pókház minden bizonnyal új alapítású késő középkori falu lehetett, mivel a területen (Hajós DNy-i határa) egyetlen Árpád-kori településnyom sem ismert. Adatokat csak a török defterek szolgáltatnak az egykori településről. Az 1548-as tahrir defter szerint a faluban három hane adózott.2801553-ban három hanét, egy új hanét és egy bírót tartottak nyilván, míg 1560273 Káldy-Nagy Gyula 2008 102. 274 Vass Előd 1980111-112.165. 275 Bárth János 1974 327. 276 „Karte von dem zum Coloczaer Erzbisthum gehörigen Praedium Gáli" 1821KFL. VIII.2.a. No.113., „Kall érseki puszta térképe" 1855 KFL. VIII.2.b. No.205:l„ „Kall érsekségi puszta térképe" 1858 KFL.VIII.2.b. No.205:2. „Hild kalocsai érseki uradalmi puszta Kalli ispánsá- ga" 1893 KFL.VIII.2.b. No.371. 277 Csánki Dezső III. 1897 343. 278 Engel Pál 2002 CD 279 Káldy-Nagy véleménye szerint a település az ösz- szelrás sorrendje alapján, ettől kissé nyugatabbra, valahol Dusnok község Ny-i határában lehetett, a Kökényes-dűlő környékén. Káldy-Nagy Gyula 2008 101. Wicker Erika a települést Hajós/Nemesnádudvar - Falusziget, KÖH 11. (51. Hajós-Kanalas-dűlő I.) lelőhellyel azonosítja. Wicker Erika 2008 171. A 2010. évi terepbejárás során a területen középkori leletanyag nem került elő. 280 Vass Előd 1979. 36. ban három hanét.281 1570-ben a négy hanés282 falu a budai kincstár pénzügyi ellenőrének, Mehmednek a javadalombirtoka volt.283 1578- ban a településen két hane, 1580-1582-ben két hane, 1590-ben egy hane, 1620-ban négy hane adófizető volt.284 Az egykori magyarok lakta falu területe 1725-ben puszta, ekkor Bogyiszló falu műveli.285 LELŐHELYKATASZTER 1. HAJÓS - PART-FÖLDEK II. Magaspart és az 54. sz. főút, valamint a partot enyhe V alakban metsző völgyek közötti dombokon elhelyezkedő, ÉNy-DK irányú, 150x200 m nagyságú lelőhely. Leletanyag: kis mennyiségű bronzkori és szarmata kerámia 2. HAJÓS - PINCÉK I. 54. sz. főút K-i oldalán, ÉNy-DK irányú dombsoron elhelyezkedő, 200x300 m nagyságú lelőhely. Leletanyag: nagy mennyiségű szarmata kerámia 3. HAJÓS - PART-FÖLDEK I. A magaspart szélén, ÉNy-DK irányú dombon elhelyezkedő, 100x100 m nagyságú lelőhely. Leletanyag: kis mennyiségű bronzkori (kora bronzkor) és szarmata kerámia 4. HAJÓS - ZSOMBÉKOSFELETT A magaspart és az 54. sz. főút között, ÉK-i és DNy-i oldalán völgyekkel lezárt területen elhelyezkedő, ÉÉK-DDNy irányú lelőhely. A terület szőlővel beültetett, így a lelőhely kiterjedése ÉK felé nem állapítható meg. Leletanyag: kis mennyiségű bronzkori kerámia 5. HAJÓS - 22. SZ. ÚTŐRHÁZ A magaspart széle és az 54. sz. főút között, elhelyezkedő, ÉK-DNy irányú, 80x200 m nagyságú lelőhely. Leletanyag: közepes mennyiségű bronzkori és szarmata kerámia 6. HAJÓS - PINCÉK II. A pincefalu területén, a magaspart és az 54. sz. főút között, ÉK és DNy irányból völgyekkel határolt területen elhelyezkedő, 150x300 m nagyságú lelőhely. Leletanyag: közepes mennyiségű bronzkori (nagy valószínűséggel a késő bronzkori Gáva- kultúrához köthető) és szarmata kerámia 281 Vass Előd 1980108. 282 Csorba György 2000 175., 180., 185., 190., 195.; Káldy- Nagy Gyula 2008 101. 283 Káldy-Nagy Gyula 2008110. 284 Vass Előd 1980 172. 285 „Póka házát kit Borjú házának is hívnak" Bárth János 1974 327. 27
