Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Marcsik Antónia: Kiskunfélegyháza környéki szarmata lelőhelyek humán csontváz-anyagának rövid jellemzése
CUMAN1A 26. Wicker Erika SZÁRNYÉKOR, KARÁMOK ÉS KUTAK EGY ÁRPÁD-KORI ÁLLATTARTÓ TERÜLETEN (Petőfiszállás, M5 123-124. km)1 Szinte közhely ma már az a megállapítás, hogy a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások lényegesen módosíthatják az emberlakta helyekkel kapcsolatos korábbi ismereteinket. Hiszen még két évtizeddel ezelőtt is alig volt lehetőségünk egy-egy településből vagy temetőből - több éves leletmentések során is - alig néhány száz m2-nyi terület feltárására, mára már akár sok tízezer m2 nagyságú, összefüggő területek régészeti vizsgálatát végezhetjük el. A rendkívül nagy számú régészeti emlékanyag mellett e hatalmas feltárások elsősorban azért jelentősek, mert alkalmat adnak az egykori települések szerkezetének vizsgálatára. Az M5-ös autópálya Bács-Kis- kun megyei szakaszán végzett leletmentések során másfél évtizeddel ezelőtt például egy szarmata település és temető területéből mintegy 60 ezer m2 nagyságú részt sikerült feltárnunk és megfigyelnünk, mire használhatták a falujuk különböző pontjain levő egykori magaslatokat a szarmata lakosok.2 Bár ilyen hatalmas Árpád-kori lelőhelyünk az M5-ös feltárások során nem került elő, a feltárt településrészletek bizonnyal hozzájárulnak a közel 1000 évvel ezelőtti falvak szerkezetének jobb megismeréséhez. Az az Árpád-kori lelőhely, melynek ismertetésére az alábbiakban vállalkozom, nem falu volt. Az egykori építmények földbe ásott árokként megőrzött nyomai alapján e területet egy (vagy több) közeli Árpád-kori település népe nem lakóhelyként, hanem állattartás 1 A dolgozat alapja egy évtizede készült, egy akkor tervezett, de meg nem valósult kötetbe, mely a Bács- Kiskun megyei M5-ös ásatásokat mutatta volna be. Akkoriban még viszonylag ritkaságszámba ment ilyen nagyságú állattartó részek feltárása, de talán most sem érdektelen összefoglalni, hogy - elsősorban - a kiskunsági pásztorépítmények alapján hogyan lehet megkísérelni egy-egy Árpád-kori állattartó objektum eredeti funkciójának meghatározását. 2 Wicker Erika ásatása, 1994-1997; A településszerkezet legutóbbi ismertetése: Wicker Erika 2002. Korábbi irodalom ugyanitt. céljaira használta. A lelőhely a feltárás dokumentációjában, az ásatási jelentésben és az eddigi szakirodalomban a Petőfiszállás-Tőzeges elnevezést kapta.3 Az M5-ÖS nyomvonalának Petőfiszállástól Csengele felé húzódó szakasza a Szentkút- tól DK-re legelőnek használt, mély fekvésű, helyenként vizenyős réten halad át. Ebből a mély területből emelkedett ki - elsősorban DK-ről viszonylag jól láthatóan - az a kis homokdomb, melyen egy Árpád-kori település állattartó területének részletét tártuk fel. Az állattartó rész teljes nagysága nem ismert. A domb DNy-i oldalához csatlakozó mély, vízállásos területen nem végezhettünk feltárást, ENy felől pedig - amerre az objektumok ritkulnak, - a leletmentésnek egy nagy kiterjedésű, telepített erdő szabott határt. Munka- területünk szélességét a kisajátított terület 50 m-ben határozta meg. A 25 ezer m2 nagyságú, foltot rosszul megőrző, homokos területen 169 objektumot tártunk fel.4 Több mint harmaduk „karám", illetve árok és ugyancsak harmaduk gödör volt. Előkerült néhány, talán háznak meghatározható objektum, kevés cölöplyuk és kopo- lyakút, továbbá közel 30 zárt körárok, melyek későbbiek az állattartó telep objektumainál (Térkép, 1-2. kép).5 * Az objektumok a terület D-i harmadában sűrűsödtek, azon a területen, mely a feltárt rész legmagasabb pontja volt, s amelynek végétől kb. 50 m-re D-re mélyebb fekvésű, legeltetésre alkalmas, nagy kiterjedésű rét 3 Wicker Erika 2000 4 A feltárás első szakaszát (M5 123,969-124,144 km-szel- vény) Balogh Csillával, második szakaszát (M5123,600- 123,969) Balogh Csillával és V. Székely Györggyel együtt vezettem. Itt is köszönetét mondok a kollégáknak a közösen feltárt anyag publikálásának átengedéséért. 5 A szabályos kör alakú csoportosan elhelyezett építményeket kun jurták körülárkolásaként határoztam meg: Wicker Erika 2000 85
