Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Régészet–Antropológia–Numizmatika - Mészáros Mónika: Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács–Kiskun megyei szakaszán

CUMANIA 26. Mészáros Mónika SZARMATA TEMETKEZÉSEK A STRATÉGIAI MOL-GÁZVEZETÉK BÁCS-KISKUN MEGYEI SZAKASZÁN A 2008-2009 folyamán Beregsurány és Al- győ között létesített MÓL stratégiai gázveze­ték Bács-Kiskun megyei szakasza mintegy 33 km hosszúságban érintette Városföld, Kun­szállás, Kiskunfélegyháza és Pálmonostora te­lepülések területét. Összesen 26 lelőhely esett útjába. Több korszakban rövidebb-hosszabb ideig lakott telepeket, és különböző népek más-más időben létesített temetőit szelte át 5 méter széles nyomvonalával. Az építést meg­előző leletmentések egyfajta keresztmetszetet tettek láthatóvá és értékelhetővé ezekből a le­lőhelyekből. Jelen dolgozatban a Bács-Kiskun megyei nyomvonal különböző lelőhelyein fel­tárt szarmata kori sírok - összesen 17 temetke­zés - feldolgozására vállalkozom.1 A LELŐHELYEK2 ÉS A FELTÁRT SÍROK ISMERTETÉSE3 KISKUNFÉLEGYHÁZA-FÉLEGYHÁZI TANYÁK-VASÚTVONAL É, MOL-KKF. 5. LELŐHELY4 A gázvezeték építését megelőző terepbe­járás során a Kecskemét-Lakitelek vasútvo­1 A gázvezeték nyomvonalának Csongrád-megyei szaka­szán előkerült további szarmata temetkezésekkel Balogh Csilla és Heipl Mónika foglalkozott részletesen (Balogh Csilla - Heipl Mónika 2010149-167.) 2 Köszönettel tartozom Somogyvári Ágnes és Rosta Szabolcs ásatásvezető régészeknek a lelőhelyeiken feltárt szarmata sírok közlési jogának átadásáért. Somogyvári Ágnes a Kiskunfélegyháza - Pajkos-tanya, MOL - KKF. 8. lelőhely, Rosta Szabolcs pedig a Kiskunfélegyháza - Félegyházi tanyák - vasútvonal É, MÓL - KKF. 5. lelőhely, a Kiskunfélegyháza - Csányi-tanya, MÓL - KKF. 7. lelőhely, valamint a Kiskunfélegyháza - Félegyházi tanyák, MÓL - Ad. 2. lelőhely feltárását vezette. Köszönöm továbbá Kulcsár Valériának messzemenő szakmai segítségét, Vida Ágnesnek a minden részletre kiterjedően aprólékos tárgy- és sírrajzokat, valamint Guttyánné Hajdrik Gabriellának a képtáblák összeállításában nyújtott segítségét. 3 Az elhunytak nemének és életkor-csoportjának meghatá­rozását, a csontvázak rövid jellemzését Marcsik Antónia végezte el, amiért fogadja ezúton is hálás köszönetemet. Az eredmények a tanulmány végén, az appendixben találhatók. 4 A továbbiakban KKF.5. lelőhely. naltól ÉNy-ra szabálytalan alakú, enyhén ki­emelkedő földhátakon, több gócban szarmata és Árpád-kori leletanyag került elő. A vezeték nyomvonalán folytatott gépi humuszolás fo­lyamán derült ki, hogy a lelőhely továbbter­jed a feltöretlen gyep alá is, ahol mindössze 20-25 cm vastagságú humuszréteget kellett eltávolítani az agyagos sárga altalaj előbuk­kanásáig, illetve az objektumfoltok napvi­lágra kerültéig. A foltok rosszul rajzolódtak, megfigyelésésüket nehezítette a rengeteg ál­latjárat, mely keresztül-kasul szántotta a nye­sett felszínt. A lelőhely nyomvonalra eső sávja főként árkokat tartalmazott, de néhány gödör mellett két szarmata sír (64. és 72. objektum) is előkerült területén. 64. objektum (sír) (II. tábla 3. kép) Sírgödör h: 262 cm, sz: 120 cm, m: 44 cm, t: DK- ÉNY (140°-320°) Elhunyt neme: férfi (?), életkor-csoport: juvenis, váz sírban mért hossza: nem mérhető, megtartása: jó Nagyméretű, téglalap alakú, teljességgel bolygatott aknasír. Barna, viszonylag homogén, humuszos betöltésű folttal jelentkezett, a folt északi részén azonban a bolygatás nyomaként jóval kevertebb anyagú volt. A sír középső ré­sze összeszűkült, minden oldalán padka volt megfigyelhető, eltérő szélességben. A gödör 220x50 cm nagyságú, s a padka szintjétől 12 cm mélységű volt.5 Az elkeskenyült gödör déli felébe a rablás során teljes összevisszaságban dobálták vissza a csontokat, valamint néhány viseleti elemet. A csontok között koporsó-fama- radványokat bontottak ki. Leletanyag: 1. Fibula: hosszúkás, ovális alakú dobozfibula. Vékony perem fut körbe a középen erősen ki­domborodó, aranyozott, granulációkkal és filig­ránnal díszített bronz fibulatest körül, melynek alsó felülete ezüstözött. Tűtartója tizenkétszeres tekercselésű, téglalap alakú lemezzel kapcsoló­5 A sír bolygatottsága miatt nem volt egyértelműen megfi­gyelhető a sír kiterjedése és a rablógödör nagysága a síron belül. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom