Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Helytörténet - Művészettörténet - Sümegi György: Járitz Józsa a Kecskeméti Művésztelepen

Járitz Józsa a Kecskeméti Művésztelepen

Pál Franciska néhány 1916-os rajza14 a de- korativitás hangsúlyozásához, a későszecesz- szióhoz közelebb van, mint Járitz hasonló munkái. Nagyméretű rajz kompozíciója15 kvalitásos együttese, elmélyült stúdiuma mindannak, amit ő az alakrajzolás, az anatómiai tanulmányok terén elsajátított. Kicsit talán Per Írott Csaba Vilmostól is tanulva, mert e munkája Perlrott 1910-es évekbeli aktstúdiumaival tart az összetéveszthetőségig közeli rokonságot. Pál Franciska iskolázottságát, stúdiumai komolyságát is jelzik tanulmányértékű arcképei16 és festményei, amelyek egy, a Járitzétól eltérő, hagyományosabb, ha úgy tetszik konzervatívabb művészpálya17 körvonalait engedik sejtetni.18

14 1. Koncert I. 1916, papír, ceruza, 285x270 mm, jelezve nincs (Mgt.,Bp.). 2. Koncert II. 1916, papír, tus, 293x250 mm, jelezve balra lent: Pál Fr. 1916 (Mgt., Bp.). 3. Jelenet, 1916, papír, tus, 230x295 mm, jelezve nincs (Mgt., Bp.).

15 Vázlat a Sors titka (aktok) című kompozícióhoz, 1916, papír, ceruza, 68x75 cm, jelezve nincs (Mgt., Bp.)

16 Szemüveges férfi 1908, papír, ceruza, 60x47 cm, jelezve jobbra fönt: Pál 908 febr (Mgt., Bp.). Fiatal lány kisgyerekkel 1908, papír, szén, fedőfehér, 60x47 cm, jelezve jobbra fönt: Pál 908 márc (Mgt., Bp.).

17 Lexikon-címszó tömörséggel: Pál Franciska festőművész (Bécs, 1882. aug. 7. - Bp., 1949. okt. 27.) A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Tardos Krenner Viktornál tanult, Párizsban a Grand Chaumiere akadémián Lucien Simon osztályát látogatta, majd Augustin Cerrera párizsi műtermében tanult. 1913 óta arc-, táj- és csendélet-képeket állított ki fővárosi tárlatokon. 1927-ben műterem-kiállítása volt Budapesten. Aktív szerepet vállalt a Magyar Képzőművésznők Egyesületében a tárlataikon való szerepléseken kívül is. Szellemi nyitottságát jelzi, hogy az éghajlat emberi szervezetre történő hatásával hosszú időn át foglalkozott, előadásokat tartott, könyvet írt (Éghajlat és évszak befolyása az emberi szervezetre. A jövő embertana I. Bp., 1937.).

18 Járitz Józsa 1984-85-ben tíz Pál Franciska festményt ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának: 1. A Sors titka (aktok), vászon, olaj, 99x96,5 cm. Jelezve ecsettel a kép hátoldalán: Pál Fr. Ltsz.: 86.2 T; 2. Tájkép, vászon, olaj, 30x38 cm, J.n. Ltsz.: 86.3 T; 3. Szobában olvasó nő, lemezre ragasztott vászon, olaj, 63x47,5 cm, J.j.l.: Pál Fr. Ltsz.: 86.4 T; 4. Párizsi nő, 1912. vászon, olaj, 78,5X49 cm. J.b.l.: Pál Fr. J.j.f.: Paris 1912 Ltsz.: 86.6 T; 5. Herczegh Ferenc villája, vászon, olaj, 66,5x57,5 cm. J.j.l.: Pál Fr. Ltsz.: 86.5 T; 6. Az est, vászon, olaj, 86,5x65 cm, J.j.l.: Pál Fr. Ltsz.: 86.7 T; 7. Jegenye, papírlemez, olaj, 46x38 cm, J.n. Ltsz.: 86.8 T; 8. Parkrészlet, vászon, olaj, 47,5x62 cm, J.j.l.: Pál Fr. Ltsz.: 86.9 T; 9. Anya és gyermeke, vászon, olaj, 50,5x40,5 cm, J.b.l.: Pál Ltsz.: 86.10 T; 10. Festőiskola, papírlemezre ragasztott vászon, olaj, 50x30 cm, J.n. Ltsz.: 86.11 T;

További művek letétből (11.) ill. a Fővárisi Képtárból kerültek a Magyar Nemzeti Galériába: 11. Park részlet, vászon, olaj, 55x78 cm, J.j.l.: Pál F. Ltsz.: 59.136 T; 12. Csendélet, vászon, olaj, 80,5x75 cm, J.j.l.: Pál F. Ltsz.:

Közeli barátságuk és szellemi partnerségük okán, és mert kísérője, közös élmények átélő- je, egyenesen részese volt Járitz Józsa életének - szükséges volt megemlékezni róla. Annál is inkább, mert éppen az 1910-es évek közepén, második felében egymás mellett, párhuzamosan alakuló művészpályájuk művekben is lecsapódó, számba vehető művészettörténeti tanulságai rokonítják őket. Egyébként Járitz ezen időszakbeli produkciójáról nagyjából konszenzusos egyetértés alakult ki a művészettörténeti irodalomban. Frank János megfogalmazásában Járitz „korai képei, bár az akadémikus festés törvényei szerint is kifogástalanok, máris jelentékeny egyéni vonásokat, beállításokat, meglátásokat tartalmaznak. Sötét, rusztikusán festett tónusos portrék, aktképek ezek, a modell külsejének hű visszaadása, de a festői problémák plasztikus kifejezése is, máris a kezdettől fogva is olyan magától értetődők, mint Járitz későbbi munkáinál. Kitűnnek ezek a festmények érzékeny lélekrajzukkal, és a jellemábrázolással".19

Összességében mégis elmondható, hogy többféle forrásból (közvetlenek, elsődlegesek: naplók, levelek, stb.) még ha mozaik-szerűen lelhetők is föl, akkor is kirajzolódik belőlük egyfajta művésztelepi részvétel-történet, amelyet azután a kiállításokon bemutatott, valószínűsíthetően a Kecskeméti Művésztelephez (is) köthető művek erősítenek meg, és tesznek egyértelművé. Azután már csupán a valóban ott született, vagy szellemileg, stilárisan, megjelenített figuráiban és kép-elemeiben oda köthető alkotásokat kell lehetőleg időrendbe állítva számba venni ahhoz, hogy ne csak perszonális jelenlétről, hanem valóságos művészeti részvételről is joggal, alkotásokkal alátámasztva beszélhessünk. És Járitz Józsánál ez utóbbi eset áll fönn a Kecskeméti Művészteleppel kapcsolatosan.

F.K. 4277; 13. „Nemes dáliák", vászon, olaj, 71,5x55 cm, J.b.l.: Pál Fr. Ltsz.: F.K. 6625; 14. „Önarckép", vászon, olaj, 50x37,5 cm, Jelezve a kép hátán: Pál Fr. Ltsz.: F.K. 7096; 15. „Szoba belseje", vászon, olaj, 51x55,5 cm, J.b.f.: Pál Fr. Ltsz.: F.K. 7870. E művekből a Kecskeméti Művésztelephez kapcsolódók lehetnek: 1., 2., 8., 10., 11.

19 Járitz Józsa festőművész kiállítása. 1968. Ernst Múzeum, Bp. Bevezető.

301