Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Knipl István A település minden bizonnyal a 15 éves háború idején pusztulhatott el. 1725-ben Morcz már puszta, ekkor Hajós műveli. Emlékét ma már csak földrajzi nevek - és persze áttételesen a császártöltési telepítésmonda egyik változata - őrzik.229 Károlyi térkép Hajóstól É-ra Murczi erdőt és emellett Csillagos pusztát mutat. Lipszky térképe pedig Mores külsőséget jelöl.230 Keresztúr Mint fentebb említettük az 55., 56., 100. lelőhelyek területére (Hajós-Homokhegy) esetlegesen az egykori Keresztúr települést is lokalizálhatjuk. D. Szabó Kálmán egy térképvázlatán „Hajós-Sandberg (Keresztúr)" megjelölés olvasható, mely szerint Homokhegyet egy Keresztúr nevű faluval azonosítja.231 Csánki Dezső Kerezthwr néven 1405-ben Fejér megyében említi.232 Keresztúri 1548-ban, a tahrir defter készítése idején 21 adófizető magyar család lakta. Az 1548-ban még virágzó település rövid idő alatt szinte teljesen elpusztult. 1553-ban már nincsenek adófizetői. 1560- ban egy hanés település. 1570-ben a település továbbra is szinte teljesen néptelen egy adófizető háztartást jegyeztek fel.233 A falu ekkor Matias tímár-birtokos javadalombirtoka.234 A település 1578-ra végleg lakatlanná vált. 1725- ben Keresztur névalakban Hajóshoz tartozó 229 A monda szerint egy, az új faluba betelepülni szándékozó sváb család tragédiája után kapta a dűlő mai is használatos nevét. „Az út azonban Kalocsáról a Vörös mocsár ingoványain át vezetett a Kecel-Baja irányában húzódó magaspartra [...] történt pedig egyszer, hogy egy telepes csoport mostoha időben haladván a mocsáron Homokmégy és Császártöltés között, bivalyostul beleveszett a lápos, tőzeges mocsárba. [...] Könnyen hihető, hogy a homokmégyi határnak Császártöltéssel határos két dűlője ennek a tragikus esetnek az emlékére kapta meg a Bivalyos, illetve a Mores (mors=halál) nevet." BÁNÁTI Miklós é.n. 39. Nyilvánvalóan a Morcsi-dűlő nem a fentebbi esemény okán kapta nevét, hanem az egykori Mores falu nevét őrzi. 230 Történeti áttekintés Wicker Erika - Knipl István 2005a 112-117.; Wicker Erika - Knipl István 2005b 39-41. alapján. Irodalmi hivatkozások ugyanott. 231 D. Szabó Kálmán terepbejárása Wicker Erika - Horváth Attila - Kustár Rozália 2001 49. 232 Csánki Dezső, III. 1897 335. 233 Wicker Erika - Knipl István 2005a 117. 130. jegyzet alapján; Káldy-Nagy Gyula 2008112. 234 Káldy-Nagy Gyula 2008113. puszta.235 Mikovinyi térkép 1743-ban helyén templomromot (Hajós-Homokhegy?) jelöl.236 Zádor A település esetlegesen azonosítható Homokhegy lelőhellyel.237 Helyéről és történetéről azonban igen kevés információval rendelkezünk. Korai adatok a településre nem utalnak. A falu minden bizonnyal igen korán elnéptelenedett. Az 1548-as török összeírásokban nem szerepel. 1560-ban puszta (szultáni hász birtok), területét Homokmégy falu műveli. 1570-ben Zádor területe puszta.238 Az 1578. évi összeírás szerint Mores falu közelében volt, vagyis Homokmégy és Mores között fekhetett.239 Mikoviny 1743-ban készült térképe Hajós és Miske között jelöli. Engel Pál a települést kissé északabbra teszi, Homokmégy és az egykori Polgárdi közé.240 Hajós/Hetős Szentgyörgy241 A középkori Hajós település minden bizonnyal a mai Hajós belterületén és annak közvetlen környezetében (27. vagy 117. [Hajós-Régi téglagyár] lelőhely242) terült el. Lokalizálása csak abban az esetben válik kérdésessé, ha Mores falut a 20. lelőhellyel azonosítjuk. Ebben az esetben az egykori Hajós a Homokhegyen található településnyomokkal is azonosíthatóvá válik. A település első említése 1366-ból származik, egy oklevélben utalnak a falura és földesurára Stephanus filius Kalacha de Hayos- ra.243 Csánki 1433-ban Haios, Hayos (1433. és 1488.) néven említi.244 Az 1548. évi török adóösszeírás még megkülönböztette Hajós és Hajósszentgyörgy falvakat. Hajós nyilvánvalóan a mai Hajós, míg Hajósszentgyörgy 235 Bárth János 1974 327. 236 Vass Előd 1980167. 237 „a nevezett [Homokmégy] falu közelében [...]" található Káldy-Nagy Gyula 2008108. 238 Történeti áttekintés Wicker Erika - Knipl István 2005a 119-120. alapján. Irodalmi hivatkozások ugyanott. 239 Káldy-Nagy Gyula 2008109. 240 Engel Pál 2002 241 A településről bővebben: Wicker Erika - Knipl István 2005117-118. 242 Wicker Erika 2004 64.; Wicker Erika 2008172. 243 Flach, Paul - Paul, Joseph 1976 244 Csánki Dezső, III. 1897 330. 24
