Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Mészáros Márta: Süteménysütési szokások változásai a 20. századi Hajóson
Süteménysütési szokások változásai a 20. századi Hajóson hájas tészta esetében, amelyet leginkább télen, disznóvágások időszakában sütöttek, az újításoknak köszönhetően a hájat vajjal vagy margarinnal helyettesítették, így egész évben készíthetővé vált a tészta. A már korábban bemutatott házi krémes sütemény habos krémjéhez ebben a korszakban, szintén az újítás révén már nem tojássárgáját és lisztet használtak, hanem azt pudinggal helyettesítették. Az igen kedvelt húzott rétes elkészítésének megkönnyítésére is kínált megoldást a fejlődő élelmiszeripar, mert a készen megvásárolható hűtött, nyers réteslapok könnyebbé tették a finom sütemény elkészítését. Többen éltek ezzel a lehetőséggel az idősebb generációból is az utóbbi években. A töltelékek változatossága viszont megmaradt. Készítettek túrósat meggyel ízesítve, almásat, tökösét, tökös-mákosat, káposztásat sósán és édesen is. A süteménysütési szokások harmadik időszakánál a 20. század második felében jól megfigyelhető a generációk közötti különbség és a generációváltás. Az adatközlők gyermekei az 1950 — 60-as években nevelkedtek, és az 1960-as évek végén, az 1970-es években alapítottak önálló családot. A lányok többsége korán elkerült otthonról, mivel városi középiskolákba küldték őket tanulni, így az ételkészítés tudományát később sajátították el, sokszor férjes asszonyként. E harmadik nemzedék az 1980-90-es években a szülei révén ismeri a hagyományos, ünnepi alkalmakkor készített sváb sült tésztákat, de nem készíti azokat, mert még él a család idősebb asszonya, aki ezeknek specialistája. Az érdeklődő, szívesen sütő leány vagy meny, újabban az unoka azonban betekintést kap a családi recepttárba, az idősebb generáció nekik igyekszik átadni a néhány megőrzött ünnepi édes tészta receptjét, készítési módját. Az 1990-es évektől fokozatosan visszaszorult a „munkahelyi süteményezés", valamint a receptek ilyen formájú cseréje. Az új generáció már kevesebb süteményt sütött, egyrészt a készített édesség mennyisége csökkent, másrészt már kevesebb újdonságot próbált ki. A változás okai az új életszemléletben keresendők, hiszen az egészségesebb táplálkozás értelmében az édességeket az elhízás egyik okának tartják. Az otthon készített süteményeknek azonban továbbra is megmaradt a presztízse, de míg az előző generáció egy hétvégére két-három féle édességet is tett a család elé, addig a század végére már csak egyféle sütemény készült vasárnapra. A nehéz, kelt tészták, vajkrémes sütemények háttérbe szorultak az 1980-as évek közepétől, helyettük a pudingos, tejszínes, joghurtos sütemények, gyümölcstorták és a muffinok hódítanak, sok esetben népszerűek a sütés nélkül készült édességek is, pedig a sütéshez egyre több eszköz és gép állt már rendelkezésre. Napjainkban a nagyobb ünnepekre készített sütemények gazdag választékát a több- generációs családok tagjai beosztják egymás között, hogy ki mit vállal elkészíteni, majd közösen elfogyasztják az ily módon összehordott édességeket. Ezen időszak újdonsága, és az 1980-as évektől elfogadottá is vált a családi névnapok mellett a születésnapok köszöntése, a születésnapi torta, valamint az ünnepelt kedvenc süteményének elkészítése. A családok többsége őrzi az örökölt recep- tes füzeteket, de azt ritkán használják. Többnyire azonban más forrásokból merítenek ötleteket. A számtalan szebbnél szebb képes süteményes könyv mellett a női magazinok receptes oldalai és különszámai ajánlanak új finomságokat, majd a televízió gasztronómiai műsorai után a legújabb lehetőségeket az internet kínálja a mai háziasszonyoknak.22 E számtalan újdonsággal élnek is a hajósi fiatal- asszonyok, az adatközlők gyermekei és unokái napjainkban. A készítők mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a sütemények fogyasztóit sem a családban, akik nagyban befolyásolják a kipróbált sütemények további sorsát, megmaradását vagy elfelejtését. A hivatásos süteménykészítők szerepe A kutatásom kiterjedt a házi süteménykészítésen túl a hivatásos késztőkre is, hiszen hatással vannak a családok szokás- és ízlésváltozására. Megfigyelhető volt, hogy az 1970- es évektől Hajóson megtelepedett cukrásztól egyre többen rendelték meg az ünnepek, elsősorban a keresztelők, lakodalmak, születésnapok és egyéb családi rendezvények süteményeit. Egyrészt újdonságot adott alapanyag22 Lásd még Báti Anikó 2010 349-362 és Schell Csilla 2010 261-274. 195