Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája

Hajós régészeti topográfiája

medence K-i felébe, majd nem sokkal később uralmukat az egykori dunántúli római provinciákra is kiterjesztették. Egészen Attila 453. évi haláláig sorra következtek a Balkánra, majd a Nyugatrómai Birodalom területére vezetett hadjáratok. A hun birodalom bukása után a Tiszántúl és Erdély területe a gepida királyság része lett, míg a 6. sz. elején a Dunántúl területe az elbai germán langobardok uralma alá került.164 A Duna-Tisza közének jelentős része a leletanyagok tanúsága szerint egyik királysághoz sem tartozott.165 A terület az 540-es évektől az egymással többször ellenségeskedő gepida és langobard királyság közé ékelődött, területén feltehetőleg a szarmata lakosság maradványai élhettek.

A népvándorláskor viharos első 150 éve után a Kárpát-medencét az 568-ban beköltöző avarok vették birtokukba. A 7. sz.-ban az új állam erőteljes, offenzív politikát folytatott, hadjáratok sorát vezette a Balkán területére. A 8. század a békés, lassú átalakulás időszaka az avar kaganátus történetében.166 A Kárpát-medencében a 700-720-as évek után, a megjelenő griffes-indás népesség hatására, ugrásszerűen megnő a későavar lelőhelyek száma.167 A 8. század utolsó évtizedében az ismétlődő frank támadások kiélezték az avar kaganátus belső ellentéteit, és az avar birodalom felbomlásához vezettek.168 Az avar uralmat végül Kis Pipin törte meg, és 796-ban a Tiszántúlig hódoltatta az avarokat. Az avar birodalom bukása után a Sárköz területe a frank és a bolgár birodalom gyepűterülete lett.169 A Dunántúl karoling közigazgatás alá került, míg a Dunától K-re eső területeken feltehetőleg egy a Karoling Birodalomtól laza vazallusi függésben álló avar állam jöhetett létre.170

Az avarok tömeges megtelepedésére a Duna-Tisza közén a 7. század középső harmadában, a déli hadjáratok kudarca (626)

164 B. Tóth Ágnes 2003 295.

165 Visy Zsolt (főszerk.) 2003 282. (térkép)

166 Szőke Béla Miklós 2003 308.

167 A változás vagy az avar társadalom lassú átalakulásának az eredménye, vagy újabb keleti eredetű népcsoportok települtek az avar szállásterületre. Bóna István 1987 327-329.

168 Nagy Károly hadjárata a 791., majd ismételt frank támadások a 795. 796. években.

169 Gallina Zsolt - Romsics Imre 1996 34-35.

170 Szőke Béla Miklós 2003 308.

után került sor.171 A betelepülő kis létszámú avar csoportok létesítették a kisméretű, 7. századra datálható családi temetőket.172 Továbbá erre a korszakra (660-670) datálható a Kecel területén feltárt aranykardos, magas rangú harcos magányos sírja is.173

Ettől az időtől az avar megtelepedés folyamatos a Duna-Tisza közén, így Hajós területén is. Erre utalnak a környéken feltárt, a 7. század második felétől egészen a 8. század közepéig-végéig használt temetők.174

Az avar megtelepedés nyomait őrzik Hajós területén a Hajós-Cifrahegyen (109. lelőhely) (640/660-as évek - 8. sz. közepe), a Hajós- Pincefalu, Vízmű (115. lelőhely)175 területén (8. sz.) feltárt temetők, továbbá 25 településnyom.176 A területre beköltöző nagyállattartó avar népesség fokozatosan áttért a nagyállat- tartó-földművelő életmódra.177 Az általában kisméretű, igen szegényes leletanyaggal jellemezhető településnyomok nagymértékben hasonlítanak a Homokmégy területén felmért településekéhez.178 Minden bizonnyal Hajós területén is gyér, laza szerkezetű, házbokrokból álló, tanyaszerű települések179 hálózatával kell számolnunk. (3. térkép.) A lelőhelyeken többnyire kis mennyiségű későavar, ún. sárga kerámiák180 * * apró töredékeit gyűjtöttük össze. Jellemző díszítésük a befésült vonal illetve hullámvonalköteg. Lelőhelyeiken a kézzel formált durva házi kerámia mellett két esetben előfordul a korai időkre jellemző jól iszapolt, szürke kerámia is (41., 49. lelőhely).

171 Gallina Zsolt - Romsics Imre 1996 31.

172 Fajsz-Garadomb, Öregcsertő temetői. Gallina Zsolt 1998 80-81.

173 László Gyula 1976112.

174 Homokmégy-Halomi hegy (7. sz. utolsó harmada - 9. sz. eleje) Gallina Zsolt 1998. 81.; Sükösd-Ságod (640/660-as évek - 8. sz. közepe) Wicker Erika - Kőhegyi Mihály 1997; Kecel-Határdűlő, Kecel-Körtefahegy (7. sz. második fele - 8. sz.) Biczó Piroska 1984 27-28.

175 Ä vízmű építése során 8 avar sírt tártak fel a Visky Károly Múzeum munkatársai. Kustár Rozália leletmentése. KJM RA 2004.1234.

176 21., 28., 32., 41., 42., 44., 46., 48., 49., 54., 81., 82., 84., 85.,

86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 98., 109., 115., 120. lelőhelyek.

177 Gallina Zsolt 1998 82.

178 Gallina Zsolt 1998 82.

179 Szőke Miklós Béla 2003 311.; Galuna Zsolt 1998 82.

180 Jól iszapolt, vékonyfalú, gyorskorongon készült

edénytípus, mely a 670 után beköltöző griffes-indás

népességhez köthető. Biczó Piroska 1984 28.

19