Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Hajós régészeti topográfiája felé,142 majd az első század végén szinte a teljes Tiszántúlt elfoglalták.143 Az első nagyobb létszámú betelepedés a második század során (a jazig főtörzs érkezésével) következett be.144 Fokozatosan kialakult a szarmata szállásterület, melyet Ny-ról, D-ről és K-ről római tartományok (Pannónia, Moesia, Dacia), északról pedig különböző germán népek szállásterületei határoltak. A 4. század közepén a gepidák tiszántúli terjeszkedésének hatására egyre több szarmata csoport volt kénytelen a Temesközbe és a Duna-Tisza közére áttelepülni. A szarmaták a népvándorlás kor korai szakaszában még a területen éltek, megélték a hun hódítást, melynek során a szarmata lakosság a hun seregek kiszolgálójává vált. A hun uralom bukásával a szarmata területek jelentős része az egyre erősödő gepida királyság uralma alá került. A lakosság egy része ekkor elmenekült, más része pedig beolvadt az új hódítók államába.145 A Duna-Tisza közének szarmata lakossága folyamatosan érintkezett a szomszédos római provinciákkal, ennek bizonyítékai a területen előforduló, római importból származó tárgyak. Kiskőrös környékén előkerült egy Victoria-szobrocska,146 Kecel területén 1920 táján 1-2. és 4. századi római pénzek147 148 és 1934- ben egy 2186 darabból álló (zömmel a 2. századból származó), éremlelet látott napvilágot. 148 A szomszédos provinciákkal való kapcsolattartást segítette a Duna-Tisza köze középső részén áthaladó római kereskedelmi út is. Az út a 2. század elején Intercisában létesült legiotábor környeztében felépült dunai hajóhídon vezetett át a Duna-Tisza közére, majd Dunavecsénél az Örjeg mocsarain át Szabad- szállás irányába fordult,149 és Kecskeméttől D-re elhaladva valahol Csongrád és Szentes között érte el a Tiszát.150 142 Kecel-Határdűlő területén 1955-ben előkerült egy temető anyaga, melyet a Pontus-vidékre jellemző arany fülbevaló alapján a szarmaták egy korai (II. sz. során megtelepedett) csoportjához köthetünk. Biczó Piroska 1984 25. 143 Vaday Andrea 2003 265. 144 Kulcsár Valéria 1986 49. 145 A beolvadást jól meg lehetett figyelni, többek között a Duna-Tisza közén. Vaday Andrea 2003 288. 146 Kőhegyi Mihály 1972107. 147 Biczó Piroska 1984 26. 148 Biczó Piroska 1984 25. 149 Biczó Piroska 1984 25. 150 Kőhegyi Mihály 1972109. Valószínűleg szintén egykori kereskedelmi útvonal része lehetett a Császártöltés és Hajós határán húzódó, az egykori mocsaras területen átvezető, az I. katonai felmérés térképén látható töltés is.151 A térkép szerint - készítése idején - a hatalmas mocsáron (mely Akasztótól gyakorlatilag Bajáig tartott) csak két út vezetett át, az egyik Akasztónál, a másik pedig Hajósnál.152 A töltésépítés módjának és idejének eldöntésére 2005-ben régészeti geológiai vizsgálatokat végeztünk. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a töltés mesterséges módon jött létre. Az egykori lápi rétegekre fákat (esetleg deszkákat) helyeztek, majd erre futóhomok- és löszös rétegeket terítettek. A töltést nagy valószínűséggel többször megújították, és feltehetőleg egy korábbi építmény helyén építették meg. A töltés korának tisztázására, az első építési fázisból faszénmintát vettünk. A minta kora a poznani radiokarbon laboratórium mérése alapján 1610+/-30 év, azaz 95,4% valószínűséggel Kr. u. 390-540 között építették.153 A szarmata korszakra Hajós területén 36 lelőhely keltezhető.154 (3. térkép.) Hasonlóan Császártöltéshez és Homokmégyhez a korai megtelepedésnek egyelőre nem kerültek elő nyomai, Kecelen pedig egy lelőhelyen sikerült 1. századi megtelepedést kimutatni.155 A lelőhelyek jelentős része - Homokmégy, Kecel és Császártöltés területéhez hasonlóan - a 3-4. századra keltezhető.156 A lelőhelyek megtalálhatók mind a Sárköz, mind a magaspart területén. A Sárköz területén minden esetben az egykori medreket (mélyebb, vizes területeket) követő, a környezetükből többnyire markánsan kiemelkedő dombhátakon találhatók, azaz az egykori medrek mentén, arra szinte felfűződve jöttek 151 A töltésről bővebben: Wicker Erika - Knipl István 2005a 100-103.; Wicker Erika - Knipl István 2005b 37-39. 152 Bárth János 1975 54. 153 Sümegi Pál 2005133-135. 154 1., 2., 3., 5., 6., 7,10,11., 12., 19., 24., 28., 29., 30., 32., 33., 34., 38., 39., 41., 42., 43., 44., 48., 52., 81., 83., 84., 86., 101., 104., 105., 109., 113., 114., 120. lelőhelyek. 155 Biczó Piroska 1984 62. 156 A Kecel területén pontosabban datálható 43 szarmata lelőhelyből mintegy 37 lelőhely leletanyaga származik a III—IV. századból. Biczó Piroska 1984. 62. A Császártöltés területén található 27 szarmata lelőhely jelentős része is a III-IV. századra keltezhető. Knipl István 2004189. 17
