Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Hajós régészeti topográfiája szén sáncra emlékeztető kiképzést" figyeltek meg.104 Szintén erődített telep lehetett Hajós- Hildpuszta-Sashegy (jelenleg Érsekhalma része) lelőhelyen is.105 A teli-kultúrák virágzásának a középső bronzkor végén vége szakadt. Jelenlegi ismereteink szerint a telepeket nem egyidőben hagyták fel, azok egy része tovább élt egészen a koszideri időszak végéig.106 Ekkor foglalták el a Kárpát-medence jelentős részét az Alpok és a Rajna vidékeiről érkező harcos, nagyállattartó hódítók, a Halomsíros-kultúra népe.107 A középső bronzkori kultúrák bukásában a Halomsíros-kultúra betelepülése mellett108 minden bizonnyal szerepet játszottak gazdasági, társadalmi és ökológiai tényezők is. A gazdálkodás és az anyagi kultúra nagymértékű változása ellenére a lakosság jelentős része túlélhette a Halomsíros-kultúra népességének betelepülését,109 és a továbbiakban feltehetőleg békés együttélés valósult meg. Kisméretű, rövid megtelepedésre utaló telepeik igen kis számban kerültek elő Hajóson és környékén. A terepbejárás során fényezett, kannelurával díszített edénytöredékeik két lelőhelyen (43., 120.) kerültek elő, míg Császártöltésen további két helyen,110 Kecel területén pedig hat helyen111 sikerült kimutatni megtelepedésüket. A Halomsíros-kultúra népének betelepülése után nyugodtabb időszak következett a Kárpát-medence bronzkorában.112 Ekkor a Tiszától K-re a Gáva-kultúra terjedt el, a Duna-Tisza köze Ny-i részén és a Dunántúl területén pedig kialakult a közép-európai Ur- namezős-kultúra helyi változatának tekinthető dunántúli Urnamezős-kultúra.113 A késő 104 KJM RA 2004.1228. 105 KJM RA 2004.1227. 106 pOROSZlai Ildikó 2003 151. 107 A DK felé menekülő, Mészbetétes-kultúrához tartozó lakosság részvételével a Sió torkolatának vidékén egy új, önálló kulturális egység, a Szeremle-csoport alakult ki. Bándi Gábor - Kovács Tibor 1974. 97-111. 108 A halomsiros támadás pusztító voltát cáfolja, hogy a felieken nincs pusztulási horizont és a halomsiros anyag is hiányzik róluk. Poroszlai Ildikó 2003 161. 109 Csányi Marietta 2003 162. 110 Knipl István 2009 91,107. 111 Biczó Piroska 1984 61. 112 Tóth Katalin 1998b 65. 113 A kultúra kialakulásáról több különböző álláspont is létezik. Korábban újabb népcsoportok betelepüléshez kötötték a kialakulását, illetve felmerült, hogy a Halomsíros-kultúra belső átalakulásával jött létre. Tóth Katalin 1998b 66. bronzkori kultúrák jelentősen kiterjesztették az emberi megtelepedés határait. Eljutottak addig lakatlan vagy gyéren lakott területekre is. A Gáva-kultúra használatba vette a folyók- tól messzebb található alföldi löszhátakat, míg az Urnamezős-kultúra megjelent a Duna-Tisza köze homokdombos belső vidékein is.114 A késő bronzkorra Hajós és a környező települések területén jelentősen visszaesik a lelőhelyek száma. A terepbejárás során három lelőhelyen sikerült kimutatni a késő bronzkori megtelepedést115 míg Császártöltés területén egy,116 Homokmégy területén kettő,117 Kecel területén pedig négy118 lelőhelyen került elő késő bronzkori leletanyag. Homokmégyen az előkerült leletanyagot nem lehet pontosabban meghatározni, Kecelen az Urnamezős-kultúra, Császártöltésen pedig a Gáva-kultúra emlékei kerültek napvilágra. A Hajós területéről származó késő bronzkori leletanyag nagy valószínűséggel a Gáva-kultúrához köthető. A korábban csak az Alföld K-i felében megtelepedett Gáva-kultúra expanziójára a HA2 korszakban került sor. A kultúra népessége az egész Alföldet elfoglalta.119 A kultúra klasszikus díszítései a függőleges kannelurák, ferdén bevagdalt bordadíszítések, ívelt vonalkötegek voltak.120 Jellegzetes formája a turbántekercses tál, e típusnak néhány töredéke került elő Császártöltés területén.121 Vaskor (Kr. e. 900/800-0) A vaskor környezeti viszonyai nem mutatnak jelentős eltérést a bronzkor időszakához képest. A dunai alluviumot továbbra is vegyes erdők borították (gyertyános-tölgyes valamint gyertyános-bükkös társulások), míg a homokhátság területén ligetekkel tagolt antropogén sztyeppék terültek el.122 A vaskor első felében a Kárpát-medence ismét két különböző kulturális tömb része lett. A Dunától Ny-ra a közép-európai "4 V. Szabó Gábor 2003 164.; Somogyvári Ágnes 1988 22- 26.; Wicker Erika 1990 27-30. 115 6., 24., 79. lelőhelyek. 116 Knipl István 2004187; Knipl István 2009a 107. 117 Tóth Katalin 1998b 66. 118 Biczó Piroska 1984 61. 119 Kemenczei Tibor 1984 87-89. 120 Szabó Gábor 1996 32. 121 Knipl István 2004 187; Knipl István 2009a 107. 122 Knipl István - Sümegi Pál 2011 50. 15
