Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Wicker Erika: Egy dunántúli 16. századi kincslelet délvidéki és balkáni kapcsolatai
Egy dunántúli 16. századi kincslelet délvidéki és balkáni kapcsolatai nyomon; a budapesti Néprajzi Múzeum több ilyen ékszert is őriz.34 Fontos még megemlíteni, hogy a balaton- szabadi ékszer ún. ellenfejes gyűrű, azaz karikáján a fejjel ellentétes oldalon kis, díszített dudor van. A gyűrűk ilyen kiképzése jellemző a balkáni gyűrűformákra,35 és már a 13. századtól vannak rá szerbiai, elsősorban pedig koszovói példák.36 Nem ismeretlen ott ez a gyűrűforma a 16. században sem, de hasonlóan kiképzett gyűrű ezidőtájt már máshol is, pl. a moldovai Masait 16. század végére datált kincsleletében is előfordul.37 Az ezüst pecsétgyűrű A kincslelet egyetlen ékszere, mellyel a közlő, Magyar Kálmán behatóan foglalkozott, az ezüst pecsétgyűrű38 volt (10. sz.; I. t. 10., IV. t. 12.), bár - az egykori tulajdonost keresve - csak a pelikános díszítés és az FP monogram keltette fel figyelmét. Előbbi alapján először a Somogybán is birtokkal rendelkező Batthyány családra gondolt, az FP monogram azonban a szintén pelikános címeres erdélyi Dersi Petky családra irányította figyelmét, akinek két tagja feltehetően Esztergom 1594-es ostrománál esett el. Közülük Petky Ferenc lehetett Magyar Kálmán szerint a pecsétgyűrű eredeti birtokosa.39A logikus okfejtés alapján nem is vonom kétségbe, hogy a gyűrű - és ezt fontos hangsúlyozni - eredetileg akár valóban Petky Ferenc tulajdona lehetett. A pecsétgyűrű analógiáit keresve Magyar Kálmán csak az etei elrejtett kincslelet virág- motívumos, IS monogramos gyűrűjét említette, utalva egyúttal Parádi Nándor publikációjában hozott egyéb - szintén nem igazán 34 Balogh Jánosné Horváth Terézia 1999 47., 120-122. sz. és színes kép; Ugyanitt a 144-145. képen 19. század vége körüli szegedi gyűrűket is közöl. 35 Balogh Jánosné Horváth Terézia 1999 59. 36 13. század: BajaloviC-HadZi-PeSiC, Marija 1984 VIII. t. 1.; RadojkoviC, Bojana 1969 348. 32. kép; 14. század: BajaloviC-Had2i-PeSiC, Marija 1984 XLVI. t. 2., 4.; RadojkoviC, Bojana 1969 349., 352., 42-46. és 107. kép.; 14- 15. sz.: RadojkoviC, Bojana 1969 349., 351-352., 54-55., 93. és 115. kép; 16. sz.: RadojkoviC, Bojana 1969 355., 164. kép 37 Butnariu M. Viorel 1994 XX. t. 3., XXI. t. 2., 5. 38 Véleményét, miszerint „a gyűrű feje alatt belül, egy téglalap alakú üres 5x4xl mm mélyedés található, a méreg vagy az amulett helye lehetett itt." (Magyar Kálmán 2008 238.) nem igazán tudom osztani. 39 Magyar Kálmán 2008 239.; 244. meggyőző - párhuzamokra is.40 Ugyanakkor kétségtelen, hogy hasonló - ha nem is pelikános és FP monogramos - gyűrűk a Délvidéken és Szerbia területén igen elterjedtek voltak. A gyűrű formáját tekintve igen közeli rokonságban áll az ADAI (Szerbia) kincslelet egyik gyűrűjével (IV. t. 23.), melynek párhuzamaira Szerbiában és Koszovóban találtam. Az analógiák részletes felsorolásától itt eltekintek, csak a rövid összegzést idézem: „A vízszintes vágással kialakított fejű gyűrűhöz hasonlókat már a 12. században viseltek, igazi virágkorát azonban 14-15. század között élte; ennél valamivel későbbi - azaz a 16. századra datált - csak egyetlen van közöttük. Területi eloszlásuk vizsgálatát egyrészt az ismeretlen lelőhelyű gyűrűk, másrészt a kevés publikált példány nehezítik meg [...]. Jelenleg úgy tűnik, ez a gyűrűforma Macedónia és Dél-Szer- bia, de leginkább Koszovó területén terjedt el, és innen származnak a legkorábbi ilyen ékszerek is. Ettől északra, Belgrádtól délnyugatra egy 15. századi példány került elő, ezt földrajzilag már az adai gyűrű követi, mely alakját tekintve az egyik 14-15. századi koszovói gyűrűhöz áll közel; alakját, a fej peremének és a felső karikaívnek a díszítését illetően viszont a Kotorban előkerült ékszer az adai legközelebbi párhuzama. Ezt annak 17. századi datálása is alátámasztja..."41 Ez a 17. századra datált KOTORI gyűrű mind alakját, mind fejének kiképzését illetően nagyon hasonlít a balatonszabadi pecsétgyűrűre, azzal a különbséggel, hogy nem pelikános, hanem növényi ornamentikás díszítésű (IV. t. Iá.)}2 Az FP monogram természetesen ellene szól egy cirill írásos közegnek, de a balkáni párhuzamok alapján kevés kétségem van arról, hogy a balatonszabadi gyűrű gyökerei oda nyúlnak vissza. Az természetesen ma már nem megválaszolható kérdés, hogy esetleg egy Szerbiából/Koszovóból származó ötvös készítette-e az ékszert (talán valahol az Al- Duna környékén43), vagy milyen más módon került eredeti tulajdonosához. 40 Magyar Kálmán 200 239.; Parádi Nándor 1970 226., 3. kép 2. 41 Wicker Erika 2010a 145-147; 149-150., 1. ábra la-lb, 2. ábra 9. A típus előfordulása: 3. ábra 42 Radojkovic, Bojana 1969 355., 165. kép 43 Wicker Erika 2009a 68.; Wicker Erika 2009b 275.; Wicker Erika 2010a 151. 145
