Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája

Hajós régészeti topográfiája litikumra datálható leletanyag.46 Homokmégy területén azonban négy lelőhelyen47 is gyűjtöt­tek a Tisza-kultúrához köthető leletanyagot.48 Rézkor (Kr. e. 4500/4400-2700) A neolitikum utolsó időszakában, a Kr. e. 5. évezred végén klímaváltozás történt, mely­nek során az atlantikum földművelésre alkal­mas klímája véget ért, helyette elkezdődött a szubboreális hűvösebb időszaka.49 Ekkor a dunai allúviumon megjelennek, majd mind­inkább elterjednek a bükk- és gyertyánerdők, míg a homokháton megindult a legelők jelen­tős kiterjedése.50 A klíma- és vegetációváltás a neolitikumra jellemző, főként földművelő gazdálkodási módot is megváltoztatta. A gaz­dálkodás súlypontja az állattenyésztés felé tolódott el.51 A neolitikumból a rézkorba való átmenet azonban nem hirtelen zajlott, hanem lassú folyamatként ment végbe.52 A Duna-Ti- sza köze - és ezen belül is a magaspart vidéke - ezen időszakban is két kulturális tömb hatá­rát jelentette. A Tiszántúlon a kései Herpály- Csőszhalom kultúra téliekből és síkvidéki falvakból álló településrendszerét a kulturális és szakrális folyamatosságot jelentő Tiszapol- gár-kultúra kis lélekszámú telepeinek sűrű hálózata váltotta fel. Ugyanekkor a Dunántú­lon a Lengyel-kultúra kései rézkori időszaka töretlen folytatása a késő neolit Lengyel-kul­túrának.53 Hajós területén 15 lelőhely esetében sike­rült kimutatni a rézkori megtelepülés nyo­mait.54 (1. térkép.) A legkorábbi betelepülőket a régészeti leletek alapján a kora rézkori Ti- szapolgár-kultúra népességéhez köthetjük. A 16 A fentebb említett 11., 13., 22., 53. lelőhelyek erősen sé­rült leletanyaga esetleg a korai Lengyel-kultúrához is köthető. 47 Tóth Katalin 1998b 62. 48 A tiszai emlékanyag jelenléte a sárközi Homokmégy területén ismételten felveti a Duna-Tisza köze közép­ső területeinek kulturális hovatartozása kérdését. 49 Horváth László András - M. Virág Zsuzsanna 2003 125. 50 Knipl István - Sümegi Pál 2011 46. 51 Horváth László András - M. Virág Zsuzsanna 2003 125. 52 Horváth László András - M. Virág Zsuzsanna 2003 126. 53 Horváth László András - M. Virág Zsuzsanna 2003 126. 54 9., 13., 14., 15., 18., 20., 25., 27., 36., 75., 76., 96., 110., 118., 120. lelőhelyek. kultúra nagyállattartó népessége rövid életű telepeit az árterek partján található dombso­rokon alakította ki.55 Nincs ez másként Hajós területén sem, mivel a magaspart és az ártér­ből jelentősen kiemelkedő dombhátak kiváló megtelepedési helyet jelentettek. Hajós terü­letén mindössze egy helyen, a Zabhegy K-i végén gyűjtött D. Szabó Kálmán a kultúrához köthető kerámiatöredékeket.56 A szomszédos Császártöltés területén szintén csak egy he­lyen sikerült kimutatni a kultúra megtelepe­dését, itt a kultúra jellegzetes kerámiatípusá­nak, a csőtalpas tálaknak néhány töredéke ke­rült begyűjtésre,57 míg Kecel és Homokmégy területén a kultúrának eddig nincs nyoma. Minden bizonnyal a földrajzi okok mellett, a lelőhelyek ritkasága vagy hiánya szorosan összefügghet az életmóddal (rövid ideig élő telepek), illetve a kultúra peremvidékén való elhelyezkedéssel. A Tiszapolgár-kultúra hagyományainak szerves folytatója a középső rézkor során a Bodrogkeresztúr-kultúra volt.58 A nagyállat­tartó életmódot folytató, mozgékony, többször lakhelyet váltó közösségek települési nyomait igen nehéz kimutatni,59 támpontot szinte csak a temetkezési helyek szolgáltatnak. A terep- bejárás során a kultúra megtelepedésére utaló nyomok nem kerültek elő. Az újabb kutatási eredmények ismeretében azonban feltételez­hetjük, hogy Hajós területén is megtelepedtek. A környező települések területén több helyen is sikerült kimutatni a kultúra nyomait. Csá­szártöltésen a Kiscsala-Utőrház I. lelőhelyen minden bizonnyal egy nagy kiterjedésű te­mető szétszántott maradványai kerültek elő,60 míg Nemesnádudvar területén, a hajósi határ­hoz igen közel, az M9 autópálya nyomvonalá­nak leletmentése során nagy sírszámú temető feltárása történt meg.61 Kalocsa környékén e 55 Gallina Zsolt - Romsics Imre 199612. 56 118. lelőhely, Wicker Erika - Kustár Rozália - Horváth Attila 2001 50.; VKM RGy. lt.sz: 97.377.1-12. 57 Knipl István 2004185. 58 Ugyanekkor a Dunántúl területén a késői Lengyeli- kultúra és az őt váltó Balaton-Lasinja-kultúra között lényeges különbségek voltak. 59 Hosszabb ideig tartó megtelepedésüket jelenleg csak a Tiszántúlon sikerült bebizonyítni M. Virág Zsuzsanna - Bondár Mária 2003129. 60 Knipl István 2009a 92.; Knipl István 2009b 145. 61 A temető a Bodrogkeresztúr-kultúra egyik legjelentő­sebb feltárt temetője, V. Székely György 201015-17. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom