Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

70 Iványosi-Szabó Tibor gely, Csaba János és Varga Mihály; az Pápisták részéről peniglen Czebe Pál, Szabó István, Nagy Miklós, Farkas Miklós és Nagy János..." vett részt.

1'

1 Egy újabb felekezetek szerinti felsorolás közel fél évszázaddal későbbről maradt meg: 1693 júniusának végén „Tota communitas utriusque religionis consensit in hoc, hogy Szentgyörgyi praediumnak birodalmában ne inmittáltassék Szabó Bálint." A tanácskozáson 20 pápista és 12 kálvinista nyilvánította ki véleményét.

19

6 Az esküdtek, más szóval a tanácsnokok semmiféle hivatali munkájukért nem kaptak bért, vagy ellenszolgáltatást. Az adófizetés és az ingyen munkák során sem részesültek semmiféle kedvezményben. Ha viszont a város érdekében követségbe mentek, különféle bevásárlásokat végeztek, felmerült útiköltségeiket elszámolhatták, és ezen túlmenően legtöbbször élelemmel, borral a város konyhája, illetve pincéje ellátta őket.

1'

7 A mezőváros életét irányító testületek döntéseit a főbíró irányításával a választott bírák - az adószedő és a négy kisbíró - és jegyző hajtották végre. Ez a testület része volt a szűkebb értelemben vett tanácsnak, és a később törvényi-jogi kereteket is kapó magisztrátus feladatkörét töltötte be. Évszázadok során számottevő változást, fejlődést élt át. Az első leíró forrásaink még csak a bíró, illetve a főbíró személyéről tesznek említést. 1564-ben „bírák és polgárok" képviselték a hivatalt a felekezetek közötti egyezségben.

1)

x 1592-ben egy szabálysértés során a város nevében „fő bíró uram Végh Márton, Szabó Gerely uram, Siivegh István uram, Ötvös Antal uram, Szabó Ágoston uram, László Ferenc uram" hozták meg a döntést. Tehát a főbíró mellett öt fő volt jogosult az állásfoglalásra. Személyükben alighanem már ekkor a további bírákat kell látnunk. 1600-ban Varga Ferenc főbíró mellett további négy bíró nevét örökítette meg az egykori jegyzőkönyv.

1

9' Az 1665. évi adókönyv már a bírák rangsorát, feladatkörét is pontosan rögzíti: „Anno 1665. Az becsületes városnak gondviselő bírái. Főbíró Hegedűs János uram. Adószedő Böde Lukács. Kisbírák: Szőke János, Sera Mihály, Bodo Pál, Mészáros István."

:o(

l Itt már valójában fellelhető a következő évtizedekben tevékenykedő „magisztrátus". Soraikat 1685-ben a másodbíró bővítette. Az itt látható jelzők is érzékeltetik, hogy az egyes bírák valójában egy-egy hivatal, illetve egy-egy feladatkör ellátásáért voltak felelősek. A székbírák, a vásárbíró, a szénabíró stb. általában csak akkor vett részt a testület munkájában, ha szűkebb feladatkörüket érintő döntéseket hoztak. Évtizedek során ennek a testületnek is kialakulta a belső hierarchiája és ülésrendje. A század végéről fennmaradt a szűkebb hivatal működéséről egy minden hivatalos formaságot nélkülöző feljegyzés. Ez önmagában keveset mond, de a ta19

5 HORNYIK János 1861.234. 19

6 Szentgyörgy pusztát korábban évtizedeken át a város bérelte annak érdekében, hogy a budai pasa számára a követelt szénát és fát folyamatosan szállítani tudják. IV. 1504. a/ 1. 133. 19

7 Ezekre vonatkozó bejegyzés a főbíró és az adószedő számadásaiban minden évben bőségesen található. ,9

S HORNYIK János II. 1861. 225. 19

9 HORNYIK János II. 1860. 91-94. IV. 1508. c/ 1665. 2. A felsorolásban található a „Város nótáriusa György deák..." is, de ő valójában nem választott tisztségviselő, de személye nélkül csaknem elképzelhetetlen volt a tanács, a „magisztrátus" működése.