Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 11 [címek, tárgykörök] mutatják: Bitang, Bírság, adosságokrul való rendtartás, hogy a bíró leginkább ezekkel vesződött." Sok adat igazolja, hogy a kisebb vétségek, szabálytalanságok esetében a keresztény bíró ítélkezett: 1592-ben "Kürti Miklós fizetett 6 forint bírságot azért, hogy Juhait a Nyírben találták a Város Végzése ellen." A következő évben „Baromvásárban a tilalom ellen a Vásár előtt marhát vevő Bíró Pál bírságot fizet." Nem kétséges azonban, hogy a súlyosabb vétség feltárásában és a vétkesek előállításában is fontos feladata maradt: „Ugyancsak a Bíró Uram Rátz Farkast, Tar Ferenczet és Kis Andrást vitte a Kadia elébe, nyert rajtok 44 f. 50 d. megfogatta őket." Valójában még ennél is lényegesen szélesebb körben látta el faladatát 1591-ben a kecskeméti bíró. „Wylakony [Újlakon] lakozó Zombathy ferenctz megh Holt wtabany Az Cyato Balas marhay mellett, maradott wolt Kecskemeti Zabo Balasnal Hat talléré..." és az örökléssel kapcsolatos döntést a magyar hatóság hozta meg. Úgy tűnik, hogy sok esetben jelentős vétek, illetve szabálysértés esetében is ítélt a tanács. Miután a kádi 1597-ben végleg távozott Kecskemétről, a városon belüli jogszolgáltatás teljesen átrendeződött. A lakosok kisebb - főként rendészeti - ügyeinek intézése változatlanul a város főbírójának személyes hatáskörébe tartozott. A Nagykőrösön fennmaradt esküszöveg értelmében ilyenkor mint egyesbíró járhatott el. A kor szokásainak megfelelően a gonosztevőkkel szembeni eljárása során ügyészi feladatokat is el kellett látnia. A vizsgálat lefolytatása után a per tárgyalása és az ítélet meghozatala más fórum elé tartozott. A főbíró távollétében a „substitulus főbíró" az általa kinevezett helyettes vette át feladatát. A városi bíróság hatásköre polgári perekben minden ügyre kiterjedt. Büntető ügyekben hatásköre korlátozottabb volt, mivel a nagyobb bűnesetekben nem volt jogosult ítélkezni. Ezt a testületet a főbíró irányította, kivéve azt az esetet, ha a tárgyalt ügyben érintett volt. Ilyenkor „összve szólíttatván substitulus feő biró urunk által" a városi tanács. Ha a város maga is érintett volt valamely ügyben, akkor az a három város Cegléd, Kőrös és Kecskemét - törvényszéke elé került. A törvényszék tagjai közé a másik két mezővárosból egyenként két-három személyt hívtak meg - ezért convocatusok -, és őket kiegészítette a meghívó fél egész tanácsa. Tagja volt a bíróságnak a helyi jegyző is, aki a jegyzőkönyvet vezette. A testület elnöke viszont mindig a helybeli főbíró volt. Ennek hatásköre mindenféle ügyre kiterjedt, de egyszerre csak egy - súlyosabb polgári vagy büntető - ügyet tárgyalt. Fellebbezési bíróságként sosem szerepelt. ~' ) s Sokban hasonlított e törvényszékhez a fogott bírák, más néven arbiter bírák testülete. Tagjait „jámbor becsületes törvénytevő szomszédos városi és falusi uraink" közül hívták össze. Tehát a három város bíróságánál lényegesen szélesebb körből verbuválódtak. A tagok száma 10 és 14 között változott, és - szemben a három város törvényszékével - egyetlen ülés alkalmával több fontos ügyben is 3, 8 SCHWÁB Mária 1939. 22-27.
