Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
116 Iványosi-Szabó Tibor maradt egy feljegyzés. 42 4 Itt azt rögzítették, hogy nyolc személynek 5 tallért és 5 fertály búzát adtak. Ez már erősen hasonlított a különféle alkalmazottak konvenciójához. Két évvel később egy újabb feljegyzés tanúskodik a folyamat tartósságáról: „Bíró György uram főbíróságában való lajstrom a város vitézeinek az mit adtunk." Ekkor hat fegyveresnek adtak egy negyedtől öt fertályig terjedő mennyiségben búzát. Ugyancsak ebben az évben a „Város fegyveres vitéz őrzőinek nevek" című lista tíz személyt sorol fel. 42 ? A következő évben „Az váras fegyveres vitézeinek nevek" nyolc személy szolgálatát rögzíti. 4 2'' Az kétségtelen, hogy a hatvanas években már kiépült fegyveres szervezet óvta a város biztonságát a kisebb rabló csapatokkal szemben. 42 7 1679-ben „Deák Pál főbíróságában az váras 9 fegyveres, erős bajvívó hópénzekrűl" maradtak adatok. „Hadnagy Hoszu Péternek tall. 5. Pandúr Andrásnak tall. 5. Kis Csizmadiának tall. 5. Kis Gyurkának tall. 5. Szunyogh Máténak tall. 5. Sánta Jánosnak tall. 5. Pandúr Istóknak tall. 5. Paripa Andrásnak tall. 5. Tolvaj Jánosnak tall. 5." 42 x Több egyértelmű utalás történik a kiadások feljegyzése során részben lőfegyverekre, részben pedig lőpor beszerzésére. Egy 1680-ból maradt kissé maliciózus hangvételű feljegyzés érzékelteti, hogy e fegyveresek felkészültségével, hadra foghatóságával kapcsolatosan a főbírónak lehettek gondjai: „Az városházhoz fogadott darabontoknak bérök, avagy haramiáknak és keczefiaknak..." 42 9 Az viszont kétségtelen, hogy ezek harcképességének növeléséről, szinten tartásáról szervezett formában nem gondoskodtak. Toborzásuk esetleges lehetett, működésűk, feladatkörük nem volt igazán szabályozva. Miként láttuk, a mezővárost árokkal és sövénnyel védték. A török kiverése után már feleslegesnek érzett árkot arra használták, hogy a városban felhalmozódott trágyát oda hordatták. 4 3" Néhány hónappal később viszont vissza kellett térni a korábbi szokásokhoz: „az rossz zavaros idő miatt és külömb-külömb féle hírek miatt kerültük be az várost 3-szor." Vitathatatlan, hogy a régi szokásokat, sok évtizedes és jól bevált gyakorlatot, szervezeti formákat elevenítették fel 1703 nyarán, amikor a hadak járása ismét reális veszélyként jelentkezett: „az Városnak külső árkát - (az sok orzások, 42 4 IV. 1504. m/ Robotlajstrom 1675. 245-246. 42 5 IV. 1504. m/ Robotlajstrom 1677. 215, ill. 268. 42 6 IV. 1508. c/ 1677/1678. 221. Ez év robotlajstromának 115. oldalán rögzítették: „Paripa András Város fegyveres vitéze megholt." 42 / E téma feldolgozása még nem történt meg, ezért csak néhány, minden kétséget kizáró adatot idézünk: 1667-ben említik Szabó György és Farkas Balázs hadnagyok nevét. IV. 1510. i/ 1668/69. 47-61. 1677-ben: „A mi hadnagyunk Szűcs István és Gellért Bálint... etc." IV. 1510. i/ 1677. 42-45. A következő évben. „Ezen város tizedöseinek hadnagyi Demeter Márton, Herczeg István, Nagy Gergely obiit, Bese Márton." IV. 1504. m/ Robotlajstromok, 1678. 283-284. 42 8 IV. 1504. m/ Robotlajstromok, 1678. 282. Az előző évben a „Város fegyveres vitéz őreinek nevek: Marcus István, Malniczi Jakab, Tolvaj János, Pető János, Bábuk Gyurka, Kis Gyurka, Fazekas János, Totth Jakab, Totth András, Bodi István." IV. 1504. m/ Robotlajstromok, 1677. 263. 42 9 Három személyt említenek, kiknek 4 tallért és két-két fertály búzát adtak. IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek 150. 431 1 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1996. 170. A Rákóczi-szabadságharc idején ezeket ismét felújították és megerősítették.
