Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

96 Iványosi-Szabó Tibor András uraim kertye között valamely darab föld, ezt szerezze meg nótáriusunk György deák..."

32

3 Sajnos nem ismerjük, hol szerezték a hódoltsági mezővárosokba kerülő jegyzők szaktudásukat. Felkészültségükre és műveltségűk szintjére csak nagyon kevés jelből tudunk valamelyest következtetni. Joggal valószínűsíthetjük, hogy megfelelő latin nyelvtudásra tettek szert, ami elkerülhetetlen volt nemcsak a magyar törvények ismeretéhez, hanem a magyar hatóságokkal és földesurakkal történő levelezéshez is. A török kiűzése után a megyei bíráskodásban és közigazgatásban még gyakoribb lett a latin nyelv használata. Figyelemre méltó, hogy a különféle nyilvántartásokban jelentős számban találhatók latin nyelvű zsoltárok, evangéliumi részletek citálása.

32

4 Nemcsak a jegyzők, hanem az írnokok felkészültségére is fényt vet az ezekben fellelhető több mint kétszáz idézet, amelynek számottevő része Balassi Bálint, Rimai János, Nyéki Vörös Mátyás és több, ma már kevésbé ismert költőtől és jeles zsoltárfordítótól származik. A jegyzők között találjuk azt a (Czimbalmos) László deákot, aki maga is próbálkozott verseléssel. A várost 1679. január végétől május 5-ig ért sokféle inzultust, szenvedést kívánta a korabeli divatnak megfelelően versbe foglalni.

3

2" Igaz a versezet művészi értékéről Kecskemét kiváló irodalomtörténésze elég elmarasztalóan nyilatkozik: „Gyarló versekben beszéli el, melyik napon milyen csapatok fordultak meg a városban..."

3

2" Fellelhető viszont az 1673. évi adókönyvben egy nagyon igényes vers is, amelynek szerzőjét nem ismerjük.

3

2 Nem lehetetlen, hogy mint „deák" egy ideig ez a szerző is a város szolgálatában állott, és hatott a város szellemi életére. Egyébként rendkívül izgalmas grafológiai feladat lenne annak a sok tucat kézírásnak az elemzése, amelyek a különféle nyilvántartásokban fellelhetők. Egy ilyen jellegű elmélyült vizsgálódás komoly támpontot tudna nyújtani a korabeli tisztségviselők és hivatalnokok iskolázottságának és intellektusának a bemutatásához. A tizedesek A kisbírók nem lettek volna képesek szerteágazó munkájukat elvégezni, ha ebben nem segítik őket a tizedesek. Ok a szomszédos Kőrös és több más mezőváros közigazgatásában is fellelhetők. 2

8 Kétségtelen, hogy Kecskemét életében már a XVI. században fontos részt vállaltak. Hornyik János az 1591. évi jegyzőkönyvek 32

3 IV. 1510. M 1674. 12. 32

4 OROSZ László 2006. 267-300. 32

5 HORNYIK. János 1861. II. 498-503. Hornyik a vers előtti ismertetőjében arra utal, hogy a vers a város jegyzőkönyvéből való. Annak végén forrásként viszont az 1678/79. évi szolgálati-, azaz robotlajstromot jelöli meg. 32

6 OROSZ László 1990. 16-17. László deák azonos Czimbalmos Lászlóval, aki évtizedeken keresztül szolgálta jegyzőként a várost. Más László nevü deák,jegyző ezekben az évtizedekben nem található a feljegyzésekben. 32

7 IV. 1508. c/ 1673. 211-212. Ebben egy számkivetett ember panaszolja el sorsát, szólaltatja meg rokonai, Erdély, hazája iránti vágyakozását. OROSZ László 2005. 32

8 Úgy tűnik, hogy ott is különféle rendészeti feladatokat kaptak. MAJLÁT Jolán 1943. 137.