Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
94 Iványosi-Szabó Tibor Újabb kérdőjelek jelentkeznek Péter deákkal kapcsolatosan, akinek neve 1641-ben egy örökösödési perben fellelhető ugyan, de semmi pontosabbat nem tudunk róla. 31 2 A töredékesen fennmaradt, tanácsi jegyzőkönyvekből kimásolt részletekből deákokról - minden pontosabb meghatározás nélkül - sok helyen történik említés, de távolról sem biztos, hogy a város közigazgatásával valóban kapcsolatban álltak. Lehet, hogy csak iskolázottságukra utal a jelző. Például Bálint deák neve több esetben feltűnik a különféle nyilvántartásokban, de a jegyzők és írnokok bér-listáján nem találkozunk vele. Azt viszont tudjuk, hogy egy Bálint deák a hetvenes évek végén székbíró volt. 31 3 Hosszú idő után egy újabb jegyző nevét 1659-ből ismerjük: „...Ez fassióban voltanak jelen akkori főbíró Czirkátor Mihály és Nagy Miklós, város nótáriusa György deák..." 31 4 A bérjegyzékben 1662-től találkozunk egy másik György deákkal, akit a város jegyzőnek fogadott fel: „Georgius Pontani conductus est in notaria..." 31 5 Ő a hetvenes évek derekáig-végéig szolgálta Kecskemétet, nevével a különböző nyilvántartásokban gyakorta találkozunk. Kétségtelen, hogy mellette továbbra is közreműködött egy segítő, egy deák, akit Hornyik joggal tételezett fel jegyzőnek. Forrásainkban a nótáriusok nevét több alkalommal felleljük, de a nagyon hézagos adatok nem utalnak arra, kit tekinthetünk első nótáriusnak, és kit segítő társának. A hatvanas évek végétől gyakran találkozunk Czimbalmos László nevével, akit általában László deáknak mondanak, de nem lehet tudni, hogy jegyzőként, vagy annak helyetteseként alkalmazták-e. Néhány éven át Pontáni Györggyel együtt segítették a választott tisztségviselők munkáját. Az ő bérét is az adószedő bíró évről-évre rögzítette. Jegyzőként, majd tanácstagként 1694-ig szolgálta a várost. Nyéki Gábor 1669-től volt néhány évben jegyző a városban, 31 6 aki később a Koháryak szolgálatába állt, és azok megbízottjaként okozott sok keserűséget mind a város vezetőinek, mind pedig több gazdának. 1'' A hetvenes évek végén rövid időre feltűnik Márton deák neve is, akit „notáriusságáért" fizetett a város. 3 l h A hetvenes évek végén több alkalommal találkozunk egy János deákkal. Nem tudni, hogy azonos-e Selymesi Jánossal, akit később nótáriusnak neveznek, vagy az ugyancsak ebben az évben szolgálatot teljesítő Ivánkovics János lehetett jegyző. Az ő neve Czimbalmos Lászlóval együtt már 1681-ben fellelhető, és a kilencvenes 31 2 IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek, 4. Neve később még egyszer feltűnik: Péter deáknál lakos személy említésekor. 31 3 „Bálint deák tavalyi székbíró az fogházba lévén az tavalyi mind város mind egyéb akkori adósságok miatt az törvény megfogatta. Kit vött ki kezességre Török Mihály és Péter Gáspár." IV. 1504. m/ Robotlajstromok 1679. 264. 31 4 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 65-66. Valószínűleg rá vonatkozik a már idézett egyik lapszéli feljegyzés, amely 1662-ben készült: „György deák latorsága és csintalansága [miatt] obdormivit in Domino." 31 5 IV. 1508. c/ 1662. 6-12. 31 6 1669. július 29-én Barkó Benedek és Nyéki Gábor nótárius által folyamodtak panasszal. IV. 1508. c/ 1669. 169-171. 31 7 SZAKÁLY Ferenc 1981.299-301. 31 8 IV. 1510. M 1676. 136. ill. 1677. 143.
