Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 93 olyan személyre, aki részben a közigazgatással és az alapvető bírói teendőkkel kapcsolatos ismeretek birtokában volt, részben pedig ő képviselte a folyamatosságot több éven át tartó szolgálata és helyi ismeretei révén. A jegyzők rendszeres alkalmazását az írásbeliség szélesebb körű elterjedése tette szükségessé. A bírói és tanácsi döntések, a közigazgatási határozatok előkészítése és rögzítése, a testamentumok hitelesítése és az ingatlanok nyilvántartása megkövetelték a hivatalos jegyzőkönyvek és a különféle nyilvántartások folyamatos vezetését. A szükségnek megfelelően Kecskemét legalább a XVI. század utolsó évtizedeitől tartott jegyzőt. A törvényességet és az írásbeliséget biztosító hivatalnok a mezőváros fizetett alkalmazottja volt. A választott tisztségviselőknek, a főbírónak és a tanácsnak alárendelten dolgozott, nekik köteles volt engedelmeskedni. Ezt esküszövege is egyértelművé tette: „.. .bitóimnak, tanacsimnak minden jó dolgokban engedelmeskedem; ha mit parancsolnak az expeditiok iránt azt igazán véghez viszem, semmi dolgot a melynek előttem az igaz valósága nyilván nincsen nem igazítom, s az igazat pedig nem hamisítom, az leveleket igaz értelemmel magyarázom, az megtartandó és megjegyzendő dolgokat megjedzem s notalom, a titkos dolgokat titokban tartom s másoknak ki nem adom hirtelen, a Regestrumokat és más reám bízottakat ugy procuralom, hogy valami változás benne nem törtenven idejeben rollok szamot is adhassak, a követséget nem leven legális ratiom, magam vonogatás nélkül végben viszem hüségessen, es vissza fordulvan rola relatiot teszek, mind kezemben jaro költségről, mind a ream bizott dolgokrul..." 3lf t Az eskü szövegét azért is idéztük, mivel ez részletesen és nagyon következetesen sorolja fel a jegyzők legfontosabb kötelességeit és teendőit. A legelső név szerint ismert nótáriust 1600-ból ismerjük: ő Halasi János volt, akinek a munkáját Máté deák segítette/"'' Nyilván az itt név szerit említett személyekre utal az a már korábban idézett feljegyzés, hogy a tatár támadás miatt a városházát „mind ell hatták az Város Deákjai...", és ekkor Varga Ferenc főbíró Szűcs Bálint fiát vette maga mellé alkalmi jegyzőnek. 31 0 Ez is azt igazolja, hogy minden bizonnyal már évtizedekkel korábban alkalmazott a város legalább egy iskolázott személyt jegyzőként. A hivatalos iratok nagyarányú pusztulása miatt több évtized jegyzőinek nevét nem ismerjük. Hornyik János a város XVII. század közepén tevékenykedő jegyzőjeként említi Varga Jánost, de alkalmazásának pontos idejét nem jelzi. A város hivatalszervezetének ismertetésekor végső soron megalapozottan állította, hogy itt két jegyzőt alkalmaztak, de szolgálati időpontjaikat sehol nem rögzítette, nevüket nem sorolta fel. 31 1 Kecskeméten nem maradt ténn ebből az időszakból esküszöveg, ezért a szomszédos Kőrösön alkalmazott szöveget idézzük, amely aligha tért el érdemben az ittenitől, mivel a két város jogi, gazdasági, műveltségi szintje csaknem azonos volt. MAJLÁT Jolán 1943. 135. 30 9 HORNYIK János 1861. II. 75. 31 0 HORNYIK János 1861. II. 55-56. 31 1 HORNYIK János 1861. II. 121-122,214.
