Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 87 fölé emelkedett a fizetésre kötelezettek neve. 2 A rendkívül sokirányú adózás, a különféle természetbeni szolgáltatások, a csaknem mindennapos ingyenmunkák kikényszerítésére az adószedő és esetleges deákja önmagában nem volt elegendő. Fizetett apparátus fenntartására a városnak nem volt anyagi fedezete, minden bizonnyal ezért kellett választott tisztségviselőkkel ellátatni az elháríthatatlan feladatokat. A gyorsabb ügyintézés és a hatékonyabb végrehajtás érdekében a város négy részre osztották. Ezek gazdája lett egy-egy kisbíró. Területeiket általában járásoknak nevezték, de 1664-ben négy „quadrans seu pars" alapján csoportosították az esküdteket és a tizedeseket, és előfordul a negyed elnevezés is." s Ezek topográfiai helyzetére nem történik utalás. Talán a XVIII. század derekán felfektetett adókönyvek alapján nyílna arra lehetőség, hogy rekonstruáljuk azokat. Az egyes járásokban szinte a főbíró személyét képviselték a kisbírók. Elnevezésük is valószínűleg ezt érzékeltette. Rájuk mindenekelőtt a végrehajtásban számítottak a tanács tagjai, amely területen felettébb sokrétű és hálátlan feladat adódott. Nem tudjuk, hogy a legjelentősebb, az ún. derékadó behajtásában közre kellet-e működniük. Volt azonban pénz behajtásának több olyan részterülete, ahol kimondottan rájuk számítottak. Az kétségtelen, hogy egyik visszatérő feladatuk volt a ridegektől, a nem házas felnőtt férfiaktól a személyükre kivetett adó beszedése. A korszak végén - a terhek szertelen növekedése miatt - a családokban élő felnőtt férfiakat is bevonták ebbe az adóztatásba. Az így kirótt összegek számottevő bevételt jelentettek: „Kisbírák: Magó Mihály, Korbocz István etc. ridegpénzt adtak tall. 230." 27 9 A muzulmán családok és hivatalnokok háztartása vaj nélkül elképzelhetetlen volt, és a hadsereg számára is mindvégig nélkülözhetetlen maradt. A városra kivetett tetemes vaj mennyiség beszolgáltatását gyakorta pénzen váltották meg, ezért csaknem rendszeresen kellett vajpénzt szedni. „Felvetett vajpénzben kisbírák mit adtak bíró uramnak. Adtak vajpénzt kisbírák 120 garast." 28 0 Kecskemét erdőit néhány évtized alatt tönkretette a Budán évente megkövetelt hatalmas mennyiségű tűzifa és a környező kisebb erődítmények, palánkok készítésére, javítására szolgáló rönkök szállítása. „Szent György napkor bíró uram Budára menvén az vezér 100 szekér és nazur 50 szekér fa árába maradtanak adósa..." S l Ilyen tömeges igény kielégítése érdekében ezekben az évtizedekben már külön erdőket béreltek, majd a Buda környéki falvak lakosaitól vásárolták meg a városra kivetett fát. Ennek fedezésére évenként kellett a lakosságra adót kivetni: „Basa és nazur szent György napi : Bár ezek jelentős része zsellér, rideg és felnőtt családtag volt, akik nem feltétlenül szakadtak el családjuk háztartásától. Ide kell számítanunk a jelentős számú menekült családokat is, melyeknek száma nem ritkán száz fölé emelkedett. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985/c. 27 8 IV. 1504. m/ Robotlajstrom 1678. 283-284. IV. 1504. m/ Robotlajstromok, 1664. 176-178. 2 7" IV. 1510. i/ 1677. 35-36. 28 0 IV. 1510. V 1683. 11. 2 M IV. 1510. i/ 1685-1686. 9-13. Ez csak a szent György napi rész volt. Az év során további kötelezettségeket is teljesíteni kellett.
