Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 85 és pontos képet alkothatunk mindkét mezőváros hivatali szervezetének alakulásáról és annak működéséről, de egyik kötet szerzője sem utal arra, hogy kisbírók valamelyikben is lettek volna. így nem lehetetlen, hogy ilyen feladatkör máshol nem is létezett, vagy pedig egy mezőváros hivatali teendőinek az ellátásába történő hasonló jellegű és létszámú testületnek más nevet adtak. Tehát valószínűleg a kisbírák tevékenysége kecskeméti sajátosság. A nagyon hézagosan ránk maradt feljegyzésekből pontosan nem tudhatjuk meg, hogy Kecskeméten mikor váltak a kisbírók a város hivatali szervezetének részévé. A két felekezet között 1564-ben létrejött egyezség kezdő sora bírákat és polgárokat említ.""

6 Nem tudni, hogy a főbírón kívül csak az adószedőre gondoltake, vagy a kisbírókra is utal-e ez a megfogalmazás. Jóval többet árul el egy 1591ben készült feljegyzés: „A Bírákat és a Tizedeseket gyakran megszidogatják."

267 Az viszont kétségtelen, hogy a későbbi évtizedekben a különféle adókat a kisbírák a tizedesek közreműködésével hajtották be. Nem kétséges, hogy a lakosság méltatlankodását a háború és főleg a tatár hadak szertelen élősködése miatt szedett rendkívül magas adók gerjesztették. Nagyon valószínű, hogy a megszidott bírák között a kisbíróknak is kijutott. Egy 1600-ból való felsorolásban „Birák Uraim" között található Varga Ferenc főbíró. Méhes Mátyás, Szána János, Bakos Jeremiás és Gyóni Lukács. Aligha kétséges, hogy az utóbbi négy személy az abban az évben szolgálatot teljesítő kisbíró volt.

:

<"

s Azonban a rájuk vonatkozó teljesen egyértelmű legkorábbi adatunk csak 1659-ből való. Az egyik főbírót gyalázó gazdával szemben az ítéletet meghozó, más településekről való „fogott bírák" előtt a vádat „megbizonyította őkegyelme adószedőnk a kisbírákkal és nótáriussal, akik jelen voltanak" az esetnél.

2

6'' Már többször utaltunk arra, a város nyilvántartásai, a bíráskodás szervezete, a közigazgatás során hozott rendeletek, döntések formai elemei annyira kiforrottak, annyira megszokottnak tűnnek, hogy joggal tételezzük fel, azok már a század első évtizedeiben - vagy már korábban - kialakultak, rögzültek.

2 " Az viszont kétségtelen, hogy az első említést követően több mint egy évszázadon át a kisbírók a város közigazgatásában rendszeres és számottevő feladatokat kaptak, tehát joggal tételezhetjük fel, hogy két évszázadon át Kecskemét közigazgatásának szerves részét alkották. 1 Mivel sem esküforma, sem olyan leírás nem maradt fenn valamelyik település iratai között, amely valamilyen módon megvilágítaná a hivatali szervezetben elfoglalt helyüket, feladatkörüket, oda kerülésük módját, a rájuk vonatkozó adatok, 26

6 HORNYIK János 1861. II. 225. 26

7 Az idézet Homyik János jegyzeteiből való. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 29. 26

8 HORNYIK. János 1861. II. 93. 26

9 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 64. 271

1 Ennek igazolására említhetők, hogy Nagykőrösön 1626-ból maradt fenn a legrégebbi adókönyv, amely rutinszerű munkának látszik. Mint utaltunk már rá, Kecskeméten a XVI. század végéről maradt számviteli könyv, és 1633-ból egy közmunka nyilvántartására szolgáló kötet töredéke. 27

1 1 750-ben Faragó János obsitos katona „...minden (Isten és embereket illető) reverentiát megvetvén. Kis Bíráink előtt az alsó Tanács Házban attával káromkodott..." IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1998. 154.