Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

84 Iványosi-Szabó Tibor Tekintettel arra, hogy csak másfél évtizeden át kaptak érdemi szerepet a város életében, a gazdasági-társadalmi kötődésük vizsgálatakor visszafogottabban kell eljárnunk mint a főbírók és az adószedők esetében. Mindössze tizenegy személy jöhet szóba, akik közül Kovács Gergely két alkalommal is betöltötte ezt a feladatkört. Figyelemre méltó, hogy ő egészen szerény vagyon birtokosa volt. Társai társadalmi és vagyoni hovatartozása csaknem teljesen megegyezik az adószedőkével. Úgy tűnik, hogy ez a tisztség, ez a beosztás is egyfajta lépcső lehetett a hivatali előmenetelben, jó alap a főbírói teendők elsajátításában. Nem lehet véletlen, hogy még ebben a másfél évtizedben hat másodbíró került a főbírói székbe. A kisbírák Tudjuk jól, hogy a szavak és a nevek jelentése koronként és vidékenként változhat. A XVI1-XVIII. században Kecskemét közigazgatásában fontos szerephez jutó kisbírák sokban különböztek a köztudatban élő falusi kisbíróktól. Az utóbbiak mint a jobbágyot deresre húzó pálcás emberek, vagy a múlt század derekáig az egyes községekben a szolgabíró utasítását „kidoboló", kántáló figurák elevenednek fel emlékezetünkben. Ok valójában a közigazgatásában a segédszemélyzet részeként meghatározott bérért éveken, évtizedeken át látták el az altiszti feladatokat. Az itt szereplő kecskeméti kisbíráknak viszont merőben más volt a helye és feladata a hivatali szervezeten belül. Hornyik János a város igazgatásán belül a tisztviselők felsorolásakor éppen csak utal létükre."'

1' Bálintné a kecskeméti tanács és hivatalszervezet ismertetése során megemlíti, hogy a kisbírák a vezető testület tagjai voltak, és bizonyos gazdasági ügyekkel is foglalkoztak, de tevékenységüket nem részletezte, társadalmi hátterület nem elemezte."'

1

2 Kisfaludy Katalin a város önkormányzatának ismertetése során a mezővárosi hivatali szervezet működtetésének bemutatását nem tűzte ki célul, ezért róluk nem szólt.

2'" A hódoltság alatti mezővárosok közül valójában csak Nagykőrös közigazgatását ismerjük alaposabban. Majlát Jolán a hivatali szervezet alapos ismertetetése során nem utal arra, hogy kisbírák közreműködtek volna Kőrös életének az alakításában."'

4 Mivel Vásárhely, Halas és még a királyi városok közé tartozó Szeged hivatali működéséről sincsenek e korból megbízható és részletes adataink, összehasonlítási lehetőség e téren sem adódik. Miként erre már a bevezetőben utaltunk, a közelmúltban Egerről és Gyöngyösről jelent meg egy-egy nagyon alapos elemzés, amelyek a mezővárosi önkormányzat működését és fejlődési folyamatát a török kiűzésétől a polgári forradalomig terjedő időszakban tárják fel.

26

5 Ezekből részletes 26

1 HORNYIK János 1861.11.214. 26

2 BÁLINTNÉ MIKES Katalin 1979. 28. 26

3 KISFALUDY Katalin 1992. 26

4 MAJLÁT Jolán 1943. 132-151. 2

6' SZABÓ Jolán 2001, NEMES Lajos 2001.