Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 75 zett. Ezek döntések legtöbbször a kor szokásainak megfelelően szóbeliek voltak, és nyilvántartások csak akkor őrizték meg, ha ennek pénzügyi kihatása is lett. " A polgári pereken belül az örökösödési, vagyonmegosztási viták voltak a leggyakoribbak. Visszatérő feladata volt a végrendeletek hitelesítése és azok végrehajtásának ellenőrzése, az ingatlanok adásvételének dokumentálása. Meglepően sok esetben kellett különféle személyes sérelmek, szomszédok közötti afférok során ítélkeznie. Olyan esetekben, amikor komolyabb jogi és anyagi érdekek kerültek szóba, néhány esküdt társaságában hozta meg döntését. „Az böcsülletes tanács együtt lévén, úgymint: Nagy István, Királi István, Csete Gergely és Toót György, Bíró János, Szabó Berta, Tok György és a többiek, conferalta az Pákai föld szélében lévő... Duppla Varga Gáspár kertje földet Pesevar Mihálynak."

22

3 A jelentősebb büntető ügyek és a közerkölcs elleni sérelmek esetén is első szinten a tanáccsal együtt ítélkezett. Amennyiben a városi hatóság valamilyen formában érintett volt, - miként erre már utaltunk - mind a polgári, mind a büntető ügyekben a „három város" bírósága elé kerültek a panaszok."

4 A súlyosabb bűnügyekben és különösen jelentős polgári peres eljárások során pedig kellő előkészítés után a „fogott bírák", ugyancsak korabeli elnevezéssel a „convocatus arbiterek" kaptak felhatalmazást a döntésre. Okét részben a szomszédos - Szentkirály, Fülöpszállás, Kőrös, Cegléd stb. - részben a kecskeméti vásárokon megjelenő távolabbi települések - Szeged, Rimaszombat, Debrecen stb. - bírái, szenátorai közül hívták meg. Ezek hivatalos felkérése, ezen másodfokú bírói székek működésének biztosítása a főbíró feladatának szerves részét alkotta. Érthetően mindvégig a főbíró egyik meghatározó feladata volt a helyi közigazgatás szervezése és irányítása. Ebbe bele tartozott a különféle határozatok, javaslatok előkészítése, tanácsi ülések megszervezése, a döntések írásba foglaltatása, a csekély létszámú, de rendkívül sokféle feladattal és kíméletlen kényszerítő erőkkel naponként szembenéző tisztviselők irányítása, ellenőrzése, a végzések kihirdetése."'

1 Sajnos csak töredékesen maradt ránk a házasságot kötők és a halálozottak nyilvántartása, de kétségtelen, hogy ezekre is gondolnia kellett. A jegyző pénzbeli és természetbeni díjazását legtöbbször a tanács határozta meg, de a kifizetés rögzítése néhány esetben a főbíró számadásába került. A főbíró feladata volt annak biztosítása is, hogy a város a legváratlanabb pénzbeli követeléseknek is eleget tudjon tenni. Ennek érdekében gyakorta kellett kölcsönöket felvennie. „Die 13. Julii. Anno 1664. Mi, főbíró Szent Királyi Pál és adószedő Kalocsa János vettünk fel kölcsön Balogh Istvántúl, Kőrös Melléki István :

: ..Hegedűs János uram bíróságában bírságba estekről. Szívós Pálné hír nélkül eladván borait berényi embereknek. fizetett bírságot f. 12. Szűcs Máté szolgálójának bika legénye tall. 8. Kati Péter más ember munkását elcsalván több bért ígéretivei, fizetett f. 6..." IV. 1510. c/1665. 230-231. 22

3 IV. 1510. i/ 1673. 1. 22

4 SCHWÁB Mária: 1939. 22

5 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 55-64. és passim. A kor szokásaira jellemző epizód: 1700. június 20-án kelt döntés szerint „az kaszásoknak bére legien egy hétig 4 m[áriás] g[aras] és koldus által kiáltassék megh." IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 192.