Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

CUMANIA 25., Kecskemét, 2010 5 IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA FORMÁLÓDÁSA KECSKEMÉTEN AXVI-XVII. SZÁZADBAN BEVEZETÉS Az elmúlt néhány évtizedben többen hangsúlyozták, hogy Magyarországon a demokráciának, az egyes közösségeken belüli önrendelkezésnek valójában nincsenek érdemi hagyományai. Ezzel szemben sokan joggal azt emelik ki, hogy az Aranybulla kiadásával - a szűkebb értelemben vett kontinensünkön - első alkalommal nálunk indult el az uralkodó hatalmát korlátozva a közjog kodifikálása, az alkotmányos rend formálása. Kétségtelen, hogy már a középkorban különféle társadalmi, egyházi és etnikai csoportok kiépítették a maguk jól körülhatárolt közösségeiket és az uralkodóval, illetve a rendi országgyűléssel elismertették kiváltságaikat, közjogaikat, biztosítva helyüket a magyar politikai és társadalmi életben. Ezeket még az erőteljes politikai-katonai változások között is egészen a polgári közigazgatás kiépítéséig csaknem változatlanul megőrizték.

1 A középkori magyar társadalmi fejlődés egyik sajátos terméke lett az oppidum, a mezőváros, amely sokáig megőrizte a falvak több vonását, de jelentős részük szűkebb környezetén belül egyre több olyan feladatot vállalt fel, amelyek korábban a kereskedő és iparosodó városainkra voltak jellemzőek. Éppen ezért mezővárosaink önkormányzatának és hivatali szervezetének vizsgálata, több évszázadot átfogó formálódásuk elemzése a magyarországi várostörténet szerves része. E folyamat alapos feltárása nélkül történelmi ismereteink féloldalasak maradnának. Érthetően a városmonográfiák sem mellőzhetik ezeket a folyamatokat. Ezért a magyar közigazgatás történetén belül megkülönböztetett figyelmet kapott ez a hosszú időn át elhanyagolt terület. De nem csak a hivataltörténet, hanem a gazdasági és társadalmi fejlődésünk alaposabb megismerése érdekében is feltétlenül szükség van a mezővárosi önkormányzatok és hivatalszervezetek alakulásának, fejlődésének részletes feltárására. Az egyes tájegységek, az egyes települések múltjának, fejlődési sajátosságainak megértése is megköveteli ennek tárgyilagos és részletes bemutatását. Azonban ezt a munkát mindig is nagymértékben nehezítette, hátráltatta forrásaink hiánya, vagy töredékes jellege. Fokozottan érvényes ez a hódoltság területén lévő településeinkre." Ezek a nehézségek még a jelentősebb királyi városainknál is csaknem legyőzhetetlen akadályokat jelentenek. Szeged újabb monográ1 EMBER Győző 1946. ~ Máig komoly gondot jelent az a tény, hogy az alföldi mezővárosok földesurai többségükben a Felvidéken éltek, és így levéltáraik anyaga az egykori gazdasági központokban maradt. Ezek feltárása, hasznosítása az elmúlt évszázad nagyobb részében komoly nehézségekbe ütközött.