Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében
Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében 295 A legismertebb éji szellemek a Nachtfrau, az éj úrasszonya, valamint a Busche, a mumus. 1. Dél-német területeken a néphit szerint a „Holle anyó szolgálatában állt [...] egy gyermekijesztőnek is nevezett éjszakai szellem, a Nachtfrau." 8 A Nachtfrau jelentése: éjasszony, vagy pontosabban, a Frau régi német és mai hajósi jelentését figyelembe véve: az éj úrasszonya. A szakirodalom általában többes számban beszél róla, Hajóson azonban mindig egy éjanyóról van szó. Titokzatosságával és nevével rábírták a gyermekeket, hogy az esti szürkületben befejezzék utcai játékukat, és hazamenjenek. Csak ennyit mondtak: Most aztán gyorsan haza, mert jön az éjasszony! Jetz abr gschwend huei, wel d Nachtfrau kämmt. Más gyermekijesztőkhöz hasonlóan néha az éjasszony is zsákban cipeli el a gyermekeket: Jön az éjaszszony, berak a zsákjába és elvisz! D Nachtfrau kämmt, and neammt di en Sack nei and gallt mit diar! Hogy a gyerekek végre elaludjanak az ágyban, szüleik így szóltak rájuk: Schlaf, mei Kend, suscht kämmt d Nachtfrau! (Aludj, gyermekem, különbenjön az éjasszony!) Játékos kedvükben a felnőttek is adnak egymásnak ilyen és hasonló figyelmeztetéseket, ha a határban vagy pedig valami társaságban a hazamenetelre nógatják egymást. And wemma uf am Hottr so längr hat ghacked, ueini seand nach huei, nach hand sie neigschria: Kammed, d Nachtfrau kämmt. Ha a vártnál tovább elhúzódik este a munka, akkor nyakukra jött az éjasszony: D Nachtfrau kämmt is ufs Gnack. És ha eltört a házban egy edény, és nem volt tettese, akkor is az éjasszony garázdálkodott. Beitl lexikona az éjasszonyt a következő jegyekkel jellemzi: bájos alkat, ragyogó arc és fehér ruházat. Egy 1914-es születésű elbeszélő még tudott ezekről a jegyekről. Amit Hajós hozzátesz ehhez a képzethez, az a fenyegető motívum. Wenn d Fenschtrnus kamma ischt, nach hat ma suscht nix gsiah, nach hat ma d Nachtfrau gsiah. Waitr hat ma nix gsiah. Wemma dia gsiah hat, nach hat ma waitr nix gsiah, nach isch so fenschtr gsei. Wenn d Nachtfrau si erscheint hat, wenn sie ischt virikamma van die Wolka, annach hat ma waitr gar nix gsiah, nu d Nachtfrau, nach isch so fenschtr gsei. Nach hat die seal! zanda [geleuchtet], Nu so hat ma sie ema kenna siah, so haud sie gseit. Abr i han kueina gsiah, des haud no die Àltri gsiah. Mein Polgár Nini hat ämal gseit - seal la hat ihn bischäftigid mit so was: „Sai so gsei, dia hat si nu erscheina, annach hat sie d Àarm usanandgstreckt. Schwaz ischi gsei, abr glitzked. And so hat sie si erscheina, annach seall hat ällamal a Uglick odr so eappis bideut. Nach haud sie ihni gfiarcht, jetz kämmt eappes. Nach ischt a Malher kamma en seallr Famiii denna, mo 's gsiah hat, annach hand d Leut ihni gfiarcht. D Nachtfrau hat ma itt oft gsiah, and itt cilligi haud sie gsiah. " Dr Polgár Nini hat itt gseit, daß 'r sie gsiah hat, nu ear hat gseit, daß des wiarkli gsei ischt. (Oszmayer Józsefné) 8 BEITL, Oswald - BEITL, Richard 1996. 586. („Die Nachtfrau ist [...] ein auch als Kinderschreck genannter Nachtgeist [...] Im Dienst der Bercht oder Frau Holle...")
