Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)
Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultiirája 279 Egy XIX. század végi - XX. század eleji félegyházi polgárcsalád életébe nyújt bepillantást egy kéziratos háztartási „napló", melybe Hoffer Imréné Biichlbauer Róza 1890-1913 között írta feljegyzéseit, valamint receptjeit."" A XX. századi háztartásvezetés rendjét egy-egy társadalmi réteghez - egy-egy kis- és nagykereskedő, egy iparos polgárcsalád, egy tanyán gazdálkodó módos parasztcsalád és egy tanyasi szegényparasztcsalád - kapcsolódó példán át kívánjuk szemléltetni. Polgári család háztartása Háztartásvezetés a Klasz Sándor kereskedő családjában az 1910-20-as években Orfalvy Aladárné Klasz Mária 1911-ben született Kiskunfélegyházán. Édesapja, Klasz Sándor kereskedő volt, fűszer-csemege üzlete volt a Petőfi téren. Édesanyja, Tóth Izabella - aki a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének az elnöke volt - egy fülöpjakabi tanyával rendelkezett, melyhez 1 hold erdő, 5 hold szőlő is tartozott, bérlőknek volt művelésre kiadva. A boltban is nap mint nap dolgozott: a kasszában volt. Kilenc gyermekük született. Négy cselédet alkalmaztak: az öreg szakácsnő a cselédszobában lakott, a főzés és a nagymosás volt a feladata. Mellette volt két bejárónő, a két lánya: az egyik csak vasalt, a másik a főzésnél segített. A negyedik alkalmazott a dajka volt. A lakóház a következő helyiségekből állt: az ebédlő, a gyerekszoba (mind a kilenc gyermek egy szobában aludt), a szülők hálószobája, a konyha, a cselédszoba, az éléskamra, a fáskamra, a mosókonyha, egy helyiség a kemence számára (a mángorlás és a vasalás is itt történt), az üvegezett veranda. Konyhakert nem volt, a zöldséget és gyümölcsöt részben a piacon szerezték be, valamint a fülöpjakabi tanyáról jött zöldség, gyümölcs, a bérlőknek kellett behordani a tojást, a tejet, a tejfölt, a túrót, a sajtot. Az egyik bérlő álomszép sajtokat készített tehéntejből, 2-3 tehén volt ott. A sajtot a kamrában kiterítve szárították, a vajat faköpiilőben köpülték - emlékezik Orfalvy Aladárné Klasz Mária. A háztartási munkákat ebben az időben az édesanya irányította, aki a boltban is dolgozott férje mellett, s a sütés-főzésben maga is részt vett. A gyermekek ahogy nőttek - életkoruknak megfelelően be voltak osztva a házi munkákhoz. A lányok mindennap segítettek a konyhában, mindennap más volt beosztva közülük. A főzést az édesanya tanította meg nekik, de az iskolába kerülve is tanultak a lányok háztartási ismereteket. Az egyik fiú nem otthon lakott, kadétiskolába járt, a másik fiú pedig a boltban segített. A boltban két segéd és két inas is dolgozott. Az inas a férfiasabb háztartási munkákban is részt vett, például a petróleumos kádból eresztette a petróleumot, fát vágott. Az udvarsöprés és az utcasöprés az édesapa l< w BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996.
