Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
26 Iványosi-Szabó Tibor patok és gonosztevők garázdálkodása, a kurucok zsarolásai az állami adóztatást és a földesúri szolgáltatások teljesítését is erősen veszélyeztette, de elsődlegesen a civil lakosság vagyonát, megélhetését tette tönkre, annak életét keserítette meg. A hódoltság területén e téren még a Köprülü fővezérek reformjai sem hoztak érezhető változást. Mivel tehát a hódítók a megszállt területükön képtelenek voltak adózóik vagyoni és személyi biztonságát garantálni, szokásuktól eltérően kénytelenek voltak megengedni, hogy alattvalóik fegyvert tartsanak, és a garázdák, rablók mellett akár török katonákkal szemben is védjék magukat. 8 4 A királyi területen a nemesi vármegyék feladata volt a közbiztonság, a nemesség feletti és a másodfokú jogszolgáltatás fenntartása. Bár a jogszolgáltatás területén elérték és meg is követelték jogaikhoz való alkalmazkodást, a közbiztonságra nem tudtak érdemi hatást gyakorolni. Amíg a török hatóság csak eltűrte, és csak jelentős összegek lefizetése ellenében engedte meg a magyar jobbágyok fegyverviselését, a nemesi vármegyék kihasználták a hódoltságban élő parasztság önszerveződését, és jogi kereteket biztosítottak egy újabb végrehajtó hatalom, a parasztvármegyék létrehozásához. Ezek sok esetben megvédték ugyan a kisebb falvakat a garázdáktól, több esetben visszaszerezték azok elrabolt jószágait, de valójában csak mérsékelni tudták az itteni lakosok kiszolgáltatottságát. 8" A külső támadók elleni védekezés érthetően kiegészült a településen belüli rendfenntartás kötelezettségével. 1597-ig a céhek szabályzatát török tisztviselők erősítették meg. Birtokvitákban, örökösödési ügyekben a kádi döntött. Bűnügyekben a helyi hatóságnak kellett a tényfeltárást elvégezni, de a döntés és a bírságpénz beszedése részben vagy egészben a kádi joga volt. Érdemes kiemelni, hogy a török bíráskodás során a kiszabott pénzbírság nem az elkövetett szabálysértés, illetve törvényszegés jellegétől, súlyosságától függött, hanem a vétkező vagyoni állapotától. Tehát nyilvánvaló, hogy a török jogszolgáltatás leplezetlenül pénzforrást jelentett. A kádi távozása után Kecskeméten egyedül a tanács és főbíró feladata lett az adók beszedésén túlmenően a vagyonbiztonság, a közrend fenntartása és a ,jó erkölcsök" megőrzése. Éppen ezért a különféle szabálysértések és bűntettek megtorlása során a pénzbeli büntetések mértékét az elkövetett vétség, szabálytalanság jellege alapján szabták meg tekintet nélkül a vétkes vagyoni és társadalmi helyzetétől. Azonban a török hatóság a hódoltság második szakaszában is fenntartotta a jogát arra, hogy a különféle bírságból származó bevételek rá eső részét beszedje, a halálos balesetek vagy ítéletek esetében a vérdíjat behajtsa. S( > A sok közül az 1668. évi kifizetést idézzük: „Deák Pál uram bíróságában az kik az nazurnak fizettenek és mennyit, arról való írás: Balog István szolgája az másikat megütötte és megholt, fizetett tall. 33. Böde Lukács Miklós nevű juhásza Pap Imrét megvervén, fizetett tall. 12. Pap István azon verekedésért fizetet tall. 7. Biro Máté Bölci embert megvervén, fizetett tall. 4. Garaci István hogy elhozta volt Dallos István hordáit az 8 4 HEGYI Klára 1976. 147. 8 5 A témakör feldolgozása: SZAKÁLY Ferenc 1969. 8 6 HORNYIK János 1861.11. 24-26., 92-101., 206-207. HEGYI Klára 1976. 154-157.
