Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)
Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultiirája 261 Csányi Vince családjában mindennap tarhót, joghurtot vittek ki uzsonnára, a Besze családban pedig alaudttejet. Ebédre és vacsorára egyaránt főtt ételt fogyasztottak a nehéz határbeli munkák idején. Aratás és cséplés Az év legnehezebb határbeli munkája az aratás volt. Ekkor napjában négyszerötször is étkeztek a módosabb családokban, a szegényebb helyeken is igyekeztek ekkor erősebb ételeket fogyasztani. A Dongó szegényparaszt-család tanyáján így étkeztek aratásban a XX. század első felében: reggelire rántotta volt tejfölös uborkasalátával, tízóraira aludttejet, túrót ettek, ebédre és vacsorára pedig a hétköznapokon szokásos ételeket fogyasztották: tarhonyás krumplilevest és tésztaféléket. Csányi Vince tanyás gazda családjában 10-12 fő végezte az aratást: Péter-Pál napja után két-két és fél hétig tartott a munka, mely hajnali három órakor kezdődött. A reggelit kivitték a mezőre: avas szalonnát, a nap megsütötte, sajtot, túrót, tejfölt, tejet, kenyeret. Az ebéd pontban tizenkét órakor volt, a tanyában egy aszszony főzött, s bementek az aratók ebédelni: az egyik nap babgulyást, azaz aratógulyást főztek, mellé prézlis vagy krumplis tésztával, máskor tyúkhúslevest, a főtt húst paprikás-hagymás zsírra téve, mellé krumplipürét adtak, de legtöbbnyire paprikások voltak. Kedvelt aratási étel volt a családban a főtt-kirántott füstölt sonka, mellé uborkát vagy fejes salátát adtak, ugyancsak ilyenkor főzték gyakorta a törvebabot: fehér szemes babot főztek meg, a levében mindig főztek vagy fűstölt oldalast vagy sonkát, szeletekre vágva, melyet folyós rántással sűrítettek be, tejföllel és ecettel savanyítva. Az aratógulyás füstölt tarjából készült szárazbabbal, zöldségekkel (répa, krumpli, gyökér, hagyma, vöröshagyma, paradicsom, paprika, káposzta), melyet sokszor vacsorára is fogyasztottak. Az ebéd végén sült tésztákat is ettek: kelt kalácsot, bejglit, kelt palacsintát. Az uzsonna kinn volt a határban: friss birkaés tehéntej volt összevegyítve, joghurt, kolbász, szalonna, főtt sonka és kenyér. A napi munka végeztével este 9-10 óra között ismét főtt étel volt a vacsora: főleg tésztaféléket ettek ilyenkor. Ekkor főleg a keménylebbencs-levest, a keménytarhonyát és a paprikás krumplit variálták. A módos malmos tanyagazda birkát is vágott az aratásra, de sokszor főztek aratógulyást is. Petőfiszálláson a csépléskor a tehetős parasztcsaládok szintén birkát vágtak. I7 Í' Szüret A XX. század első felében a tanyás gazdák arra törekedtek, hogy szüretben birkát vágjanak: birkagulyást, birkapörköltöt, melyhez a tarhonyát vagy a krumplit 17 6 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 2001.153.
