Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
22 Iványosi-Szabó Tibor Kadiának: Garas 20, 1 Róka, 1 Kés, 1 Sajt. Szubasáknak: Papucspénz, minden kijövetelre 2-2 Tallér, 2 Róka kettőnek, 2 Sajt kettőnek, két köz kés kettőnek, két szál daru tall, két-két pint vaj." 6 4 A különféle ajándékokat a magyar földesurak is megköveteltek, de az az intézményes korrupció, amely a török állam működését jellemezte és hatásfokát csökkentette, az ma már szinte hihetetlen. Ennek érzékeltetésére célszerű legalább egyetlen példát kiemelni. 1677. november 21-én, amikor „az császár adaját jancsár agának beadtuk az tall. 503,5. A felvetett búza árát fizettek tall. 114. Az ajándékosztás lött ekképpen." Pesten: Sain agának, Gombkötő szubasának, Csizmadia bulyogbasának, Lato agának, Durak agának, Piri agának, Bass agának, Sotinak, Amhet basának. Budán: Hidasoknak, hidas csauznak, alajbéknek, tolmácsnak, vezér tihajának, basa fiának, janicsár agának, tihajának, csauzoknak, kapusoknak, kapuczi bulyogbasának, Muzur agának, bankos csauznak, csauz Emengnek, csauz basának, cancellariusoknak, kapuczilár tihajának, Topcsi agának, gazdának Budán, Aly béknek, kadiának, farovónak, gyömli agának, Sz. Györgyi ispajának, Merni bulyogbasának, Kapi agának, nazur csauzának, alaj bék deákjának, imrehor subasájának. „Vezér basának 1 juh, 2 bárány, vaj, szappan, 3 szál darutoll, kalács, cipó, tik." Vezér tihajának, tihaja bék tihajának, nazur bégnek, csauzlár tihajának, nazur tihajának, új kadiának, Orbán csauznak, Lato aga, cajmakámnak, tolmácsnak, alajbégnek, janicsár agának, janicsár aga tihajának, új nazúrnak, új nazur tihajának, budai szubsának, a gazdának, gyömli agának, ki a felvetett búzát bevette, a tolmácsnak, azután egy csauznak általában egy-egy bárány, kalács, cipó. A rangosabbaknak jár még sajt, szappan, tyúk és darutoll is. 6 5 A hódoltság utolsó évtizedeiben sok tekintetben megváltoztak a hódoltság alatti lakosság terhei. A sok közül csak néhány konkrét esetet idézünk. A mohamedánok számára az egyik legfontosabb élelmiszer máig a vaj. Ezzel kapcsolatos igényeik gyakran szinte teljesíthetetlenek voltak. A jelentős juhászattal rendelkező kecskeméti gazdák nem ritkán képtelenek voltak a kívánt tömeget szállítani. A háborús években különösen nagy tömegeket követeltek: 1663-ban a budai pasa számára 1000 oka vajat kellett a kecskemétieknek szolgáltatniuk. 6 6 A békésebb esztendőkben is sokszor gondot okozott a szükséges vaj mennyiségének előteremtése. 1676-ban 400 oka vajat kellet rövid időn belül a pasa számára összevásárolni, amit részben a Duna-Tisza közének déli részéből „Ráczországból" kellett felvásárolni és Budára szállítani. 6 7 A török hadseregnek e térségben való megjelenése, a hadsereg ellátása érdekében hatalmas mennyiségű kenyérgabona és takarmány szállítására kötelezték e 6 4 HORNYIK János: 1861. II. 511-512. Az 1677-1690 között vezetett jegyzőkönyvek 479. lapjáról másolta ki. 6 3 Az itt felhasznált levéltári adatok kizárólag a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Levéltárában található fondokból valók. Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Levéltára (Később: BKMÖL) IV. 1510. Kecskemét város Levéltára, Kecskemét város számadási iratai (Később: IV. 1510.) i/ Főbírói számadások (Később: i/) 1677. 4-6. 6 6 IV. 1508. c/ Kecskemét város levéltára, Kecskemét város adópénztárának iratai (Később: IV. 1508. c/) 1663. 228-233. Ezek kb. 1200-1300 kg-nak, ill. kb. 500 kg-nak felelnek meg. 6 7 IV. 1510. i/ 1676.20-26.
