Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultiirája 199 lapra, de pogácsa és rúd is készül belőle. A házi sütemények között sok családnál találkoztam túrós pogácsával. Több variánsa is megmutatkozott, de maga a tésztafajta szinte minden családnál a gyakran készített sós sütemények között volt. A Jászságban is jelentős szerepe volt a különböző tésztaféléknek. Hagyományos sült tészta volt a fánk vagy a pampuska, a herőce, a rétesek, kalácsfélék. Ünnepi, főleg lakodalmi édes tészta volt a jász túrós lepény és a lagzikalács, a rostélyos. Az 1920-30-as évektől már készítettek piskótát, linzert, különböző tortákat.^

2 Csongrádon is a jó kalács, a fonott kalács, a lekváros hordó, a barátföle, a mákos hajtott, a túrós lepény, a rétesek és a hájas a paraszti étkezésben az általánosan ismert és fogyasztott tészták. A palacsinta és a csörgefánk mellett a súlyom (a fánktésztából készült négyágú apró zsírban sült sütemény) volt kedvelt. A XX. század elejétől már itt is ismerté vált a linzer, a szalagárés, a pozsonyi kifli, női szeszély, darázsfészek, piskóta. Szegeden ha tehették a kalácstésztába nem disznózsírt, hanem tyúk- vagy kacsazsírt használtak. Böjtös időben olajjal készítették. Különböző formájú és töltelékü kalácsokat sütöttek: az üres kalácsot, a guducot, a madárkát, a perecet, az essös kalácsot, a kerekárét, a nagykalácsot, a veknit, a gubát. Ünnepi sütemény volt a rétes, a béles, a csöröge, a bábafoga, a köttes rétes, a túrós lepény. A szárított rétest lakodalomra, farsangra, búcsúra készítették, változatos töltelékekkel, mint az almás, diós, káposztás, kásás, lekváros, meggyes, mákos, rizsös, szent kinyeres, tökös (sütő tökös), túrós. A polgári konyhán kedvelt volt a tejfölös, szilvás, szőlős, mandulás, csokoládés, sonkás, krumplis, gombás, darás, kolbászos rétes is. A házi sütemények mellett híres szegedi cukrászok édességei is kedveltek voltak. A Tisza Lajosról elnevezett Tisza-torta, valamint Suhajda József csokoládés mignonja a XX. század elején országosan ismert sütemények voltak. A Virágh testvérek a kávéhoz omlós Virágh-kiflit - szögedi kiflit kínáltak.

M A mézeskalácsosok és a cukrászok süteményei A házi készítésű sütemények mellett a mézeskalácsosok és a cukrászok kínálták különleges édességeiket. A XIX. század végén Töll Ignác és Töll János ismert mézesbábosok voltak, de az új szakma lehetőségével váltottak. Ifjabb Töll Ignác már 1884-ben cukrászként kért iparengedélyt. Az új szakma új lehetőségeinek reményében érkeztek mesteremberek városunkba, de sokak munkássága tiszavirágéletűnek bizonyult. A Félegyházán a mézesbábos szakma a XIX. század végén háttérbe szorult, a sütők és a pékek pedig teljesen külön váltak. A két világháború utáni időszakban már csak egy-két mester dolgozott mézeskalácsos szakmában. A ma is ismert Pogonyi család 1959-ben telepedett le Kiskunfélegyházán. Akkor is 8

2 H. BATHÓ Edit-T. BERECZK.Y Ibolya 2003. 13. 8

3 SZŰCS Judit 2003. 9-11. 8

4 BÁLINT Sándor 1977. 127-129.