Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultiirája 193 lit. A tésztagombóckákat dióban megforgatták, amelyek a tepsibe egymás mellé téve szépen összesültek. Tálaláskor vaníliás öntettél locsolták meg. Gyermekágyas asszonynak is vittek. Az egyszerű kelt tésztánál több zsiradékkal készült, és az omlós tésztához közelít, de élesztővel lazították az úgy nevezett pozsonyi tésztát, amelyből készítették a beiglit és a kiflit. Mák- és diótöltelékkel ízesítették. A legtöbb háztartásban ismerték és készítették, süteményes füzetekben is megtalálható a receptje több variációban, de nem vált igazán házi süteménnyé, mert nehéz úgy elkészíteni, hogy ne repedjen ki, és a jellegzetes márványos teteje is meglegyen. Mára ez már igazi cukrászsüteménnyé vált, amelyet cukrászok és pékek készítenek és árusítanak karácsonykor. A kelt tészták csoportjába tartozik a kuglóf, amely már a XIX. század végén már a paraszti lakodalmakban is megjelent Félegyházán. Szinte minden háztartásban található cserép vagy fém kuglófforma. Ez a tészta a polgári családokban uzsonnasütemény volt. A kuglóf következő változata Félegyházán is ismert volt: tésztát elfelezve, az egyik részt kakaóval átgyúrták, majd a két kinyújtott tésztát egymásra téve feltekerték és belehelyezték a formába. Nagyon tetszetős sütemény. Napjainkban már élesztő nélkül, kevert tésztából is készítik, amit a háziasszonyok jobban kedvelnek. Egyéb sitit tészták Az ostya felhevített vaslapok között megsütött tészta. Az ostyasütő lapot a háziasszonyok a vásárban is megvehették vagy iparosmesterrel készíttettek. Szabó Sándor Gácsi Zita úgy emlékezett vissza, hogy édesapja saját maga készítette el a családnak, mert nagyon kedvelték az 1940-es években. Édes és sós tésztából is süthették. Makány Józsefné Kormos Mária lány korában az Újtemplomban működött kongregációba járt az 1940-es években és így emlékezett: Fiatalok idősebbek összejártunk, közös névnapokat tartottunk. Ficsór Veronikától tanultam az ostya sütését és utána nagyon sokat sütöttünk. Olyan levestészta keménységű tésztát gyúrtunk. Kinyújtottuk, kerek formára kiszúrtuk, és beletettük a sütőlapba. Platnin sütöttük, ha megsült az egyik oldala, megfordítottuk. 50-60 darab kis tallér is lett belőle. Bihal Mária szegénycsaládból származó háziasszony a sós ostyát kedvelte és készítette az 1960-as évektől: összedörzsölöm hozzávalót, jól összegyúrom és dió nagyságú tésztát a keksz sütőbe teszek, egyenként sütöm. Az ostyát hétköznap készítették, uzsonnára is fogyasztották. A lekváros kalafantyút, ezt az egyszerű sült tésztát Móra Ferenc tette halhatatlanná. Édesanyja is készítette a kenyérsütés alkalmával, kenyértésztából. A kis négyzetekre vágott tészta közepére szilvalekvár került, majd a négy sarkát süvegszerűen összehúzva összenyomták. Tojással megkenték, és a kemencében félóra alatt megsült. A lekváros kalafantyút a kenyértésztán kívül hétköznapokra bodag-,