Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

18 Iványosi-Szabó Tibor dai pasa előtt, hogy egész Magyarországon „soha egy falu sincs, kit a török egyedül, épen bírna, hanem minden falunak vagyon magyar ura."

5

3 Salamon Ferenc kiváló történész már a XIX. században felhívta a figyelmet arra, hogy a hódoltságban a világtörténelemben csaknem egyedülálló eset alakult ki. Egy világbirodalom kénytelen volt eltűrni, hogy a fegyvereivel meghódított, a birodalomhoz csatolt részen a szemben álló fél, a magyar királyság hatalmát szinte minden területen valamilyen formában gyakorolja."

4 Európában egy állam létének, a hatalma gyakorlásának már évszázadok óta egyik leginkább emblematikus formája a saját pénz kibocsátása és használatának megkövetelése volt. A török állam a rá nehezedő gazdasági kényszer hatására sosem tiltotta a magyar állam pénzeinek a forgalmát a hódoltság területén. Bár a török defterek akcséban meghatározott mértékben, mennyiségben rögzítették az egyes falvak és mezővárosok különféle kötelezettségeit, távolról sem ragaszkodtak ahhoz, hogy valóban török pénzben fizessék azt be. A különféle számadáskönyvek bizonysága szerint előfordult ugyan, hogy a Budán székelő hivatalnokok és a városban levő kereskedők esetenként kisebb mennyiségben elfogadták a török pénzeket is, de aránytalanul nagy részében a különféle európai arany pénzeken kívül ragaszkodtak a magyar és a Habsburg-birodalmi tallérokhoz, vagy kisebb címletű ezüst veretekhez. A ránk maradt mezővárosi nyilvántartásokban kivétel nélkül a magyar állam fizetési eszközei alapján készültek a feljegyzések és számadások, piacain és vásárain ezeken kívül egy sor idegen pénz volt jelen hosszabb vagy rövidebb ideig.'" A török közigazgatás a XVI. század második felében, a hódoltságban is megkísérelte katonai struktúrájának megfelelően kiépíteni a civil közigazgatás rendszerét, miként ezt megtette az előző évszázadban a Balkánon is. Az igazgatás megszervezése nálunk is hasonló formában indult miként a birodalom bármely meghódított tartományában. A civil, a polgári közigazgatás szervezete itt is minden tekintetben a katonai szervezetre támaszkodott. A várak nagy létszámú őrsége biztosította az adószedők és a kádik munkáját. A török közigazgatáson belül az adószedés volt a meghatározó. Mivel a hódoltság területén az átlagosnál jóval nagyobb hadsereg állomásoztatása vált szükségessé, ezek költségeinek biztosítása parancsoló feladattá vált, de az itt beszedett adók még így sem tudták fedezni a tényleges kiadásokat."

1' 5

3 SZAKÁLY Ferenc 1981. 9. 5

4 SZAKÁLY Ferenc 1981. 10-19. 5

5 A hódoltság utolsó évtizedeiben kb. hetven féle pénznév és pénzveret neve tűnik fel a kecskeméti számadáskönyvekben. A magyar és az osztrák pénzek mellett török, lengyel, holland, francia, osztrák, velencei, bajor, tatár stb. pénzekkel kellett ismerkedniük a helybelieknek. L. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985/a 9-146. 5

6 HEGYI Klára 1976. 75-81. A török kezére került várakban kb. kétszer annyi őrség volt, mint a királyi és az erdélyi végvárakban. Számuk nyolcvan ezer körül volt.