Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)
Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája 177 dé pudingos. A töltetlen fánkokat bevonják tej-, fehér- vagy epres csokoládéval, és megszórják kókusszal vagy cukorkákkal. A pitéket és a réteseket almás, meggyes, mákos és túrós töltelékkel készítik. Kevert tésztából meggyes, diós piskótát is árusítanak. A péksütemények között forradalmi változást hozott a sütésre előkészített félkész, lefagyasztott termékek. A péküzletekben helyben sütik meg a kiolvasztott, megkelesztett süteményeket. Az 1990-es évek közepétől jelent meg Kiskunfélegyházán a Palásti és Polyák Pékség az ilyen típusú termékeikkel. Elsősorban pogácsákat, majd apró, falatnyi töltött csigákat, rudakat készítenek. A termékeik folyamatosan bővülnek. A pékáruk fogyasztási szokása nagyot változott a XX. század végére. Az egykori házi sült tészták mind átkerültek a szakemberek kezébe, így nap, mint nap meg lehetett vásárolni a friss kenyeret, a kiflit, a zsömlét, a kalácsot. A reggelire fogyasztott pékáruk XX. század végére már egész nap kaphatóak. FŐTT TÉSZTÁK ÉS LEVESBETÉTEK 5 5 A gabonatáplálékok körében a főtt tészták a kora újkorban jelentek meg, később, mint az erjesztett kenyér és a különböző sült tészták. A főtt tészták elődjének a tésztakásákat tekinthetjük, amelyben a lisztet tojással, kevés sóval összekeverték, morzsolták, vágták, vagy nagyobb lyukú szitán áttörték. A morzsalékot tejben sűrűre főzték, a felesleges levet nem öntötték le róla. Ezt nevezték a régi szakácskönyvek „borsolt tejes ételnek"." 6 Ez az apró tésztaforma volt az újkori tarhonya hazai elődje. A tarhonya oszmán-török eredetű szó, Magyarországra déli szláv közvetítéssel érkezhetett. A ma ismert alföldi tarhonyát a szegedi Dugonics András írta le először 1788-ban." A tarhonya mellett újfajta főtt tészták is megjelentek Európában, amelynek hátterében itáliai étkezési példa állt. Az olasz főtt tészták elsősorban az elit kultúrában lettek honosak. Zsíros húslében vagy tejben főzték, majd vajjal és sajttal tálalták köretként, baromfihús mellé. Böjti napokon vízben főzték, és nem került rá sajt. 5 S Az olasz típusú gyúrt és metélt tészta hazánkban a XVI. század végén lelhető fel. Metéltnek, mácsiknak, később laskának nevezték. Önálló étel lett, amelynek elterjedését segítette a húsevő és tésztaevő napok rendszerének kialakulása. A tésztaételek Magyarországon elsősorban a böjti napok eledele lett, amely a XVIIXVIII. században jelent meg. A gyúrt főtt tészták különböző formái és ízesítése változatos és kímélő étkezést biztosított az emberek számára. A főtt tészták sorában megkülönböztethetünk még gombócokat, galuskákat. A XVI. századi elit kultúra húsgombócait utánozva kenyérbélből vagy liszt-víz keve5 5 A fejezet szerzője: Mészáros Márta. KISBÁN Eszter 1997. 474. A Kéziratos fejedelmi szakácskönyvre hivatkozik, amely 1600 körül jelent meg. 5 7 KISBÁN Eszter 1997. 464. 5 8 KISBÁN Eszter 1997.465.
