Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
122 Iványosi-Szabó Tibor Oskola utca volt. 46 4 Tehát jelentős, mindenki által régtől fogvájói ismert tájékozódási pont lehetett az intézmény és annak épülete. 1678-ban, amikor a ferencesek templomával együtt leégett az épület, Deák Pál főbíró írt a közeli és távolabbi rendházaknak annak érdekében, hogy segítsék a ferences „residentiát, iskolát a magok alamisnájokból" ismét felépíteni. 46 1 A protestáns egyházak pedig közismerten nagy gondot fordítottak iskoláik fenntartására. Kisebb-nagyobb támogatásban ők is csaknem rendszeresen részesültek. 46 6 A nevezetesebb ünnepek előtt mindkét iskola tanulói megkapták a tanácstól ajándékaikat: Karácsony első napján „Az ortodoxa és reformata ecclesia beli öreg deákoknak és a pápista deák gyermekeknek adtaunk tall. 1." Vízkeresztkor „Item az egész kántáló seregnek számára adtunk den 24." Pünkösdkor: „Az reformata schola beli gyermekeknek adtunk den 24, az pápista deák gyermekeknek aszerint den. 24. Item a reformata scholabeli öregdeákoknak den 36. Mendicansoknak adtunk den 12." 46 7 A városban működő iskolák a kornak megfelelően a templomok előszobái voltak ugyan, de kétségtelen, hogy viszonylag széleskörű műveltséggel engedték útnak tanulóikat. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy a másfél évszázad során a kisbírók, székbírák és tizedesek százai voltak képesek a szükséges nyilvántartásokat vezetni, hanem az is, hogy olyan jegyzők, főbírók és esküdtek kerültek sorra a város élére, szolgálatába, akik nemcsak a főurak tiszttartóival, a budai defterdárral és kádival szemben tudták védeni a város érdekeit, hanem követeik Bécsben és Isztambulban, Thökölynél, a kuruc fejedelemnél és az ország nádoránál is sok esetben eredményesen ellátták feladatukat. 46 N Az alapvetően agrár városban mindössze néhány lelkész és iskolamester képviselte az értelmiséget. Éppen ezért egy számottevő alkotó szellemi műhely nem alakulhatott ki. Nem véletlen, hogy a helyi irodalomtörténet hosszú időn át csupán egyetlen költői próbálkozásról tudott. 4 6'' Az irodalmi műveltség tényleges szintjéről viszont lényegesen többet sejtet a közlemúltban megjelent forrásközlésben fellelhető több mint kétszáz vers, zsoltártöredék és különféle idézet. 4 7" Ezek között több olyan munkát találunk, amelyek minden bizonnyal helybeli személyek alkotásai. A nyomorúságos évtizedekben igazán komoly mecénás nem lehetett a tanács. Arra viszont mindig kínosan ügyeltek, hogy a két egyháznak, papjainak és tanulóinak egyformán adjanak. 4 ' 46 4 KÁLDY-NAGY Gyula: 1977. 176-177. 46 5 IV. 1626. Római katolikus Egyház gondnokának számadásai. 46 6 A sok közül néhány példa: Karácsony napkor az két oskolabeli deákoknak f. 2. (IV. 1510. i/ 1668/169. 78-85.) Húsvétkor két oskolabeli deákoknak adtunk ti mont. (IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek 110-111.) Pünkösdkor két oskolabeli deákoknak adtunk 12 adtunk f. 2. (IV. 1510. i/ 1669. 11-13.) 46 7 IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek, 1677. 66-76., ill. IV. 1510. i/ 1677. 42-61. 4b> < „Törökül tudó Kovács Istvánnak adtam kocsit fogadván N[ándor]feirvártúl fogvást esztrengapénzbűl tall... IV. 1508. c/ 1677-1678. 172. 46 9 OROSZ László 2006. 267-300. 471 1 Ezeket 1645-től a legkülönfélébb nyilvántartások lapjain rögzítette sok-sok, különféle műveltségi szinten lévő személy. 47 1 Az apró ajándékok esetében is vigyáztak az egyenlő elosztásra: „A tisztelendő lelkipásztoroknak két részre citromot tall. nro. egy, polt. 8." IV. 1510. 1692. i/ 65-66.
