Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 11 használták."' Bár a XVI-XVII. században gyakori volt, hogy a jobb módú gazdák maguk is béreltek pusztákat, 2 6 a lakosság széles rétegei számára a bérletek megszerzéséről maga a tanács gondoskodott. A kun puszták megszerzésekor a nádorral a magisztrátus kötötte meg a szerződéseket. 2 7 Szentlőrincet és Pusztaszert pedig előbb zálogba vette a tanács, majd később meg is vásárolta a tulajdonosoktól. 2S Ezekbe a jogi ügyletekbe a török hatóság nem avatkozott bele. Minden bizonnyal már Mohács előtt általánosnak volt mondható itt az a gyakorlat, amely a hódoltság alatt sok-sok adattal igazolható, hogy a mezőváros lakosai házaikat, telkeiket, pénzes kertjeiket, szőlőjüket a tanács engedélyének kikérése nélkül is szabadon adhatták-vehették. Ezekről szabadon végrendelkezhettek, és a birtokcseréket a tanácsnál csak a későbbi jogviták elkerülése végett jegyeztették be/' Hasonló jogokat élveztek ekkor már a szomszédos Kőrös és Cegléd lakosai is. 3 0 Az előzőhöz csaknem azonos fontosságú kiváltságnak bizonyult a város lakosai számára az az évszázadok során kialakult és megszilárdult gyakorlat, hogy a város határán belül az egyes gazdák szabadon használhatták körül jól látható jelekkel kerített birtokaikat, kertjeiket. Mentesültek a közös birtoklásból adódó kötöttségektől, és így gyakorlatilag már ekkor szabad paraszti gazdálkodást folytathattak. A földesúri joghatóság alakulása Magyarországon is a rendi-feudális társadalom egyik legfontosabb tartópillére a birtokjog volt. Ez a szerkezet már a hódoltság előtti évszázadokban kiépült és megszilárdult az ország minden részén. A török hódítás sok földesúri családot menekülésre kényszerített, és másfél évszázadon keresztül nehezítette számukra a különféle jogaik érvényesítését, a nekik járó megszokott szolgáltatások behajtását, de átmenetileg sem tudta megingatni az idegen hatalom a magyar birtokjog érvényességét.' 1 Kecskemét földesurai Buda elfoglalását megelőző száz évben már magánbirtokosok voltak. Erzsébet királyné 1439-ben ezt a városát - a magyar végvárrendszer erősítése érdekében - több más birtokával együtt zálogba adta a Káthai testvé2 5 KÁLDY-NAGY Gyula 1977. 178. " 6 Deák Pál és Kamarás Ambrus nemcsak bérelt pusztákat, hanem Pusztaszert előbb zálogba vették, majd meg is vásárolták. HORNY1K János 1865. 69-71. 2 7 HORNYIK János 1861. II. 215-217. További adatok: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2007. 28-30. 2 8 A Neoacquistica Commissio később mindkét pusztát elvette a várostól, mivel a magyar törvények értelmében nem nemes személy, vagy mezőváros hasonló birtokjoggal nem rendelkezhetett. HORNYIK János 1861. II. 234-247, ill. 1865. 66-74. III. uő Pusztaszer története. 2 9 Az 1670-es évek végén Koháry István parancsára Nyéki Gábor, a város korábbi főjegyzője összegyűjtette, és Fülekre szállitatta az egyes kecskeméti családok földbirtokaira vonatkozó iratait, amelyek a korábbi évtizedekben keletkeztek. HORNYIK János 1861. II. 156-165. "' MAJLÁT Jolán 1943. 127-133. 3 1 SZAKÁLY Ferenc 1981.
