Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
114 Iványosi-Szabó Tibor doskodnia. Ezért a hódító hatalom a hatvanas években már nemcsak esetenként hunyt szemet a fegyvert hordozó keresztényekkel szemben, hanem tudomásul vette az egyes kisebb régiók őrzését felvállaló parasztvármegyék megszervezését is. 4" 1' Kecskemét meghatározó részt vállalt a környéken létrehozott parasztvármegye működtetésében. 4 1" A török tisztek tudomásul vették, hogy a nemesi vármegye hallgatólagos jóváhagyásával, de gyakorta azt is, hogy annak támogatása nélkül már a század első felében sorra épüljenek ki a parasztvármegyék. 4" Kecskemét közreműködésével 1663-ban Feketehalom nevű dombnál gyűltek össze a Duna menti falvak lakosai, hogy a különféle katona- és rabló csapatokkal szemben saját védelmükről és belső rendjükről gondoskodjanak. 41 2 A parasztvármegyék hatékonyságát az növelte, hogy a távolabbi szervezetekkel is együtt tudtak működni. 1681. június 11-én „Az Thuri vármegye némely onarha hajtogató tolvajokat megfogva városunkban elvittek, kiknek első hadnadja volt Kun András, 2. Csato János, 3. Gyüitő János, Sőtő András, Dobos Benedek kik tevének ilyen fogadást, hogy ha azon tolvajoknak megfogatások miatt városunknak ha jó rendében valami nyavalya avagy kára kevetkezhetnek, mindenkoron készek lesznek városunkat nyavályából felszabadítani." A kecskemétiek közül „Voltanak penig ki a mezőre azon Thuri vármegyeház Csaba János, Thot György, a székbírák közül Nagy Pál, Denczi János." 41 3 Az ismételten jelentkező veszély mértékének érzékeltetése végett 1677. és az 1678. év eseményeiből idézünk néhányat: 1677 pünkösdjén „lévai és más végbeli katonák bejövén városunkba... sok csintalanságot követtenek a városban... végre insurrectio lőtt" amely révén főbíró irányításával a városból kiűzték őket. 41 4 Ennél sokkal komolyabb veszély is fenyegette a lakosságot. A következő év januárjában „az kuruczok és franciák 1180 voltanak Kecskeméten. Sok embereket taglottanak, bor is sokat ittanak, sok károkat töttenek." 4' 1 Az esztendő másik nagy csapása volt: „...die 2. Augusti. Az Ilia rác katona itt bent lévén századmagával, öszvelövődözött a pesti törökökkel, Borbély Húszain és Murtoval... Item harmadnap, úgymint szombaton a Kamarás uram kertjénél 150 magával volt. Die 5. Augusti... Ilia rác katona kétszázad magával volt az Sz. Királyi teleken... Die 6. Augusti... Pénteken volt az oda alá való török a kertek között a városon fölyül egy mely földdel (sic!), hozták be az elhajtott 100 marháknak hírét... Die 11. Augusti... Engi Imréék voltak 350 magokkal a városon... Die 17. Augusti. Nacza Lukács, Hegedűs Istók 40 9 SCHWÁB Mária 1939. 33-51. SZAKÁLY Ferenc 1969. 4, 0 HORNYIK. János II. 1861.202-210. 41 1 A parasztvármegye létrejöttének és működésének több szakaszát lehet megkülönböztetni. Évtizedeken át érdemi feladatokat tudtak ellátni. Amikor török kiűzése után a nemesi vármegyék kellő biztonságban uralták területüket, a parasztvármegyéket fokozatosan kiüresítették és a XVIII. század első évtizedeiben megszüntették. SCHWÁB Mária 1939. 33-51. SZAKÁLY Ferenc 1969. Itt csak az lehet célunk, hogy néhány helyi adattal érzékeltessük ennek a szervezetnek a térségben betöltött szerepét. 41 2 HORNYIK János 1861. II. 447-192. 41 3 IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek, 128. 41 4 IV. 1510. i/ 1677. 154. 41 5 IV. 1508. c/ 1677/78.4.
