Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 109 tott száz szekérrel," 38 3 Az idézet természetesen a sok közül csak egy-egy esetet mutat be. Tavaszonként, Szent György napkor hasonló mennyiségű fát kellett Kecskemétnek szállítani. Mivel a török hadsereg takarmányigénye rendszeres és rendkívül nagy volt, a szükséges széna előteremtése és célba juttatása a város gazdáinak visszatérő terhe maradt. „Szénabírónak Szabó Lukácsnak költségére tall. 4." 38 6 Karczagh Mátyás: Volt Budára 2 hétig szénabírónak... Szabó Pál szénabíró..." ,is 7 „Kőrös János szénabírónak adtunk az új nazur szénájára, öt szekér fára garast 18." 3S 8 A szekérbírák az igás robotot végzők között egy-egy nagyobb szállítás lebonyolításáért voltak felelősök: „Szekérbíráknak, kik az 60 szekeret felkísérték Budára, Sárkány Vargának adtam flo. 2." 38 9 „Kecskés Gergely, Berta Péter a 24 szekerek commissárusi..." 31) 0 A MEZŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE Bíráskodás A bíráskodás már a középkorban a városi és a falusi önkormányzatok egyik fő feladata lett. Ez kiterjedt mind a büntető, mind pedig a polgári eljárásokra. Bár a török berendezkedése során számottevően sérült a korábbi közigazgatás rendje, és benne a mezővárosok hatásköre, itt nem tudtak kiépíteni olyan állapotokat mint a Balkánon. Az kétségtelen, hogy 1597-ig elvileg a Kecskeméten székelő kádi kezében összpontosult az egész nahije közigazgatással és a jogszolgáltatással kapcsolatosjogkör, a török defterdár vette nyilvántartásba a falvak és a mezővárosok adózóit, becsülte meg azok vagyonát, ő szabta ki az egyes településekre és családokra az adók összegét. Azonban az is vitathatatlan, hogy az új hatalmi szervezet kénytelen volt igénybe venni a régóta eredményesen működő helyi közigazgatást. Ezt egyértelművé teszi, hogy a rendkívül hézagosan fennmaradt írott emlékeinkben már a kádi távozása (1597) előtti négy évtizedből 14 főbíró neve maradt fenn. Kétségtelen, hogy Kecskeméten 1564-ben „esküdt Bírák és polgárok" szentesítették a felekezetek közötti egyezséget.I. Ferdinánd király ugyancsak ebben az évben csupán megerősítette a kecskeméti bíró és tanács arra vonatkozó jogát, hogy ők illetékesek a város polgárai ügyeiben ítélkezni. 1 2 1557-ben pedig az ötvös céh kérésére a kecskeméti főbíró, az esküdtek, „több polgárok" és „többen nagy sokak" 18 5 IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek, 84-85. 18 6 IV. 1508. c/ 1662. 139-174. A szénabirák sem örvendtek népszerűségnek a gazdák között. Az 1663. évi lajstromba Szabó Lukács neve után a következő megjegyzést írta be valaki: „...kurva volt, nem emböri az, csalárd és szégyenteljes, korcs embör, állhatatlan volt, hamis volt..." IV. 1504. m/ Robotlajstrom 1663. 22. 38 7 IV. 1504. m/ 1664. 9-94. 38 8 IV. 1510. i/ 1680. 73-76. 38 9 IV. 1510. ay 1685. 16-29. 39 0 IV. 1504. m/ Robotlajstrom 1692. 170. 39 1 HORNYIK. János 1861. II. 225. ill. 271-279. 39 2 HORNYIK János 1960. I. 228.
