Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

102 Iványosi-Szabó Tibor saikat, bevételeiket és készleteiket folyamatosan nyilvántartották. Sajnos ezekből a legkorábbi rész csak 1674-ből maradt ránk töredékként, de 1693-tól kisebb kihagyásokkal egy komoly sorozat áll rendelkezésünkre. Ezek alapján részleteiben is fel lehet tárni tevékenységüket, és ezen keresztül a város lakosságának húsfogyasztását. Feladataik közé tartozott még „Egész Tanacs akarattyából végeztetett dologh, hogy minden esztendőben Budára és Pestre a Hatalmas T[örök] urak szamara a mennyi Pasztorma Tehen jár az Székbírák vigyék megh ő kegyelmek szerezzhék megh minden esztendőben, mivel ő kegyelméknek abban job modgyok is vagyon." Munkájukat a tanács nemcsak következetesen ellenőrizte, hanem a kimért hús árát limitálta is a háborús években.

1" 1687-ben statútumban szabályozta a városi mészárszék és a magán hentesek működési rendjét: „Minthogy a szegény Váras Lakossi majd éhei halásra jutottanak, mostani szék Biráink Mathe Kovács, Halyagos János, Király Jánosék az hust 7 pénznél különben nem akarván adni, mi ugyan aláb irt személyeknek nem engedgyük megh külömben 6 pénznél adni... a szegénységnek tehát minden Héten szerdán és szombaton általunk adatik hatalom az Hentesektül való Hus vágásának in den. 5, az töb napokat magunk Szék Birái foghattyák magoknak es a megh irt 6 pénzen árullyák." Más esetben: „A szék Birák a Sz. Lőrintz napig esett faggyutt adgyák 16 Pénzen, az utan esendő fadgyut penig adgyák 12 Pénzen..."

35

3 A tanács később is több alkalommal keresztezte szándékukat, és szabályozta tevékenységüket: „...mint hogj Szék Birák Uraimék az Szegénységet elegendő hússal nem tartyák, és az böcsületes tanács végzéséhez magokat nem is alkalmaztatyák, azért 10 hentesek állíttassanak, kik Szerdán és Szombaton elegendő hust vágassanak, annyival inkább, mint hogj mostani szék Birák Uraimék nem hogj az böcsületes Tanácsnak parancsolattya szerint járnának 5 orakor regei tiz oraig az Széket nyitva tartanák, de sőt reggel 7 és 8 ora töviben bé teszik és hust nem adnak..."

35

4 A többi tisztségviselőhöz hasonlóan a székbírák sem kaptak bért. Hivatali idejük alatt viszont ők is mentesültek a különféle szolgáltatások alól. Az 1664. évi igásrobot nyilvántartáson belül a szolgáltatások rögzítésén belül találjuk: „Kallaj István pacalbíró", azaz mentesült a fuvarozás alól.

3""

0 A város szolgálatában eltöltött esztendő egyik legfőbb hozadéka pedig az lehetett, hogy a mezei kertek, a szántóföldek bérletének megszerzésében bizonyos előnyhöz juthattak. A következetesség megkívánja, hogy a székbírák vagyoni-társadalmi helyzetét is felvillantsuk. 35

1 A hús árát több alkalommal szabályozták. 1693. július 16-án ugyancsak 6 dénárban határozták meg. TVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 117, ill. 150. 1693. augusztus 14. „...az húsnak fontya járjon 7 pénzen, az Fadgyunak Penig fontya 16 Penzen, Másája 16 Forintokon..." Uo. 159. 35

2 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 131-132. 35

3 1692. június 23. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 142-143. 35

4 A statútum 1700. június 28-án kelt. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 193. 35

5 IV. 1504. m/ Robotlajstrom 1664. 95-123.