Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Bereznai Zsuzsanna: Egy hajósi sváb legényke cselédsora a Bácskában (1938-1940)
Egy hajósi sváb legényke sorsa a Bácskában 343 Különösen az 1930-40-es években volt általános dolog az olcsó hajósi gyermekmunka alkalmazása a vaskúti és a garai sváb parasztgazdák tanyáin. A vaskútiak Hajóst Zigldorf néven csúfolták, azaz 'a jól fialó falunak' - hiszen a nagy gyermekhalandóság ellenére is sok gyermek volt a parasztcsaládokban. Azokban a hajósi szegényparaszt- és zsellércsaládokban, ahol csak két gyermek volt, azok általában még nem mentek szolgálni, de három vagy négy gyermek esetén már rákényszerült a család erre a lépésre. De egyesek akkor is elküldték gyermekeiket szolgálni a gazdag Bácskába - Vaskútra és Garára -, ha nem szorultak rá. Ott, egy módos tanyás parasztgazdaságban a legénykék és a fiatalemberek megláthatták, hogyan kell megszervezni a nagygazdaság munkáját, fejlett technikai eszközökkel is megismerkedhettek. A leánykák és a felnőtt lányok és asszonyok pedig megtanulták, hogyan kell sütni-főzni a nagygazda konyháján, hogyan kell megsütni a jóféle bácskai kenyeret, s természetesen a többi női munkát is elvégezték. Dolgozatomban egy hajósi sváb legényke életének azt az időszakát szeretném bemutatni, amikor gazdacselédként dolgozott a bácskai Vaskúton és Garán. 2 7 A KÜBLER CSALÁD A család számon tarja az első hajósi ősük nevét: egy Josep Kübler nevü parasztember 1723-ban, Hajós legelső telepeseivel érkezett a faluba, a Bussen-hegy vidékéről érkező csoporttal. Huszonöt évvel ezelőtt kinn voltam Németországban, akkor elmentünk arra a vidékre, ahonnan az elődeink származnak. És akkor a Flussaga Tobias meg ezeknek a házuk még megvolt ... Ott volt egy idős pap. Meg\>olt még a régebbi időkről a könyv, az egyház könyve. És amikor én kerültem sorba - egy vendégfogadóban voltunk, ahol megebédeltünk -, az a bizonyos pap mindenkihez személyesen ment. Hát, aztán én következtem. Kérdeztem németül, mindjárt fogta a könyvet, és akkor elmondta, hogy egy bizonyos Josep Kübler volt az az ember, aki annak idején eljött ide, Magyarországra, 1723-ban. És én megkérdeztem, hogy mi volt az ok, hogy olyan gyönyörű vidékről eljöttek, hogy mi volt az emberek bűne, hogy eljöttek onnan. És azt mondták, hogy sok volt a család, tehát sok volt a gyerek, kevés volt a munka, nagy volt a munkanélküliség. Bárókhoz meg grófokhoz jártak akkor dolgozni a parasztok. Na most, ez a Csáky érsek, ő toborzott. Jöttek ide. Hajósra először négyen. Körülnéztek, aztán jöttek a többiek is lassacskán... A Hajós településtörténetét tartalmazó könyv, a Siedlungsgeschichte 2 8 az 1732-as betelepülők nevei között nem tartalmaz Kübler családról adatokat. Hanem a következő olvasható: „Kübler (Kibler, Kiebler) Josef heir, am 24. 10. 1745 Anna 2 7 A dolgozat anyagát 2007-ben és 2008-ban gyűjtöttem. Az ennél korábbi időből származó adatokat Schön Mária bocsátotta rendelkezésemre, aki 2001-ben is készített interjút Kübler Istvánnal. 2 8 FLACH. Paul 1976. 65.
